A közel-kelet és iszlám szakértő szerint a migrációs hullám során az Európába érkezők töredéke jön csak az arab országokból.

"Sokkal inkább az arab országokon keresztül jövő migrációs hullám az, hiszen az afgánok, pakisztánok, bangladesiek nem arabok. Az Európába érkező migránsok még mindig 30-40 százaléka a Balkánról jön, azok sem arabok."

N. Rózsa elmondta, hogy az Arab Tavaszt követően sokan elmenekültek az érintett államok konfliktusos részeiből. Azonban leginkább országon belül vándoroltak vagy a térségben maradtak.

"A szíriai menekültek számát nagyjából négymillióra lehet tenni, ebből kétmillió van Törökországban, egy-egy millió van Jordániában és Libanonban, ami ott helyben jelent óriási terheket. Egy tavaly őszi osztrák felmérés szerint az Európában és Oroszországban lévő szíriai menekültek száma olyan 150 ezer."

A Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a migránsok helyben maradását a térség, valamint a nyelv ismeretével indokolta, ezen kívül ezek az emberek tudják, hogy az ottani államok milyen szociális ellátást tudnak számukra biztosítani.

"És ha adott esetben rendeződne a helyzet, nagyon sokan vissza is mennének. Nyilván minél tovább tart például egy szíriai polgárháború, annál nehezebb lesz. Ezt látjuk a palesztin menekültkérdésben is, hiszen mára épített menekülttáborok, városrészek vannak. Az a család, amelyik 1948-ban elmenekült a saját évszázados otthonából, annak mára beindított, beállt életformája van, azt már nem hagyja ott."

N. Rózsa Erzsébet Tunéziát nevezte az Arab Tavaszt követő átalakulás egyik legnagyobb nyertesének, azonban az elmúlt hónapokban, a turistákat is érintő merényletek akár változtathatnak is ezen a helyzeten.