Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
328.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ismét migránsok próbáltak átjutni a Csatorna-alagúton

Mintegy kétszáz migráns próbált a francia Calais kikötővárosából Nagy-Britanniába jutni a két országot összekötő Csatorna-alagúton keresztül péntekre virradó éjjel, de a rendőrség megakadályozta ezt.

Az AFP francia hírügynökség beszámolója szerint a migránsok egy nagyobb csoportja megpróbált bejutni a vasúti alagútba, de rendőrök körbezárták őket egy hídon. Egy kisebb, mintegy 15 fős csoport néhány száz méterrel tovább jutott, de végül őket is feltartóztatták, és a migránsok elhagyták az alagút környékét.

David Cameron hivatala a Twitteren bejelentette csütörtök éjjel, hogy a brit miniszterelnök péntekre összehívta a kormány rendkívüli események idején tanácskozó testületét (COBRA) a helyzet megvitatására.

A Calais-ban táborozó több ezer migráns hetek óta próbál átjutni Nagy-Britanniába az alagúton keresztül. Az eddigi próbálkozások során legalább tízen meghaltak közülük.

Szerdán Theresa May brit belügyminiszter azt mondta, hogy a Calais közelében táborozó migránsok közül "néhányan" átjutottak Angliába az alagúton keresztül a korábbi napokban. A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap szerdai értesülése szerint a brit hatóságok 148 embert fogtak el Folkestone városában, az alagút angliai termináljának közelében.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a napokban arról számolt be, hogy az észak-franciaországi Calais városában 3-5 ezer migráns vár arra, hogy "bármi áron" eljusson Nagy-Britanniába. A belügyi tárca vezetője szerint az Afrika szarván (Szomáliában), Szíriában, Irakban és Afganisztánban zajló konfliktusoknak tudható be a bevándorlók számának emelkedése.

A múlt héten a Csatorna-alagutat üzemeltető cég 9,7 millió eurót követelt Franciaországtól és Nagy-Britanniától a Calais-ban tartózkodó és onnan Angliába eljutni akaró migránsok elleni védelemre.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×