Zoran Milanovic kormányfő hétfőn jelentette be, hogy országa kihátrál a horvát-szlovén határvita nemzetközi döntőbírósági rendezéséből, hozzátette ugyanakkor, hogy a végső döntést a zágrábi törvényhozásnak kell meghoznia.

A szábor szerdai rendkívüli ülésén a 141 jelen lévő képviselő egyhangúlag támogatta a lépést.

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben - a két ország Jugoszláviától való függetlenedése után - tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja. A problémát az okozza, hogy a szlovénok csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik.

A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni (és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy kijussanak a nemzetközi vizekre).

A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre. Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

Horvátország azt követően döntött a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, hogy a múlt héten kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. A horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon. Emiatt a múlt csütörtökön lemondott az eljárásban Szlovéniát képviselő jogász, Simona Drenik, valamint a nemzetközi döntőbíróság szlovén tagja, Jernej Sekolec is.

A parlamenti vita során a horvát kormányfő kiemelte, hogy ebben a helyzetben a kisebb rosszat kell választani. Szerinte olyan durva szerződésszegés történt, hogy Horvátországnak muszáj kihátrálnia az egész ügyből, már semmit sem lehet helyrehozni. Magyarázata szerint a döntőbíróság azért tudott felállni, mert a két ország megállapodást kötött arról, hogy rendezik a határvitát.

A Horvátország és Szlovénia közötti szerződés rendezi a döntőbíróság felállításának feltételeit, és azokat a kérdéseket, amelyekben a testület döntést hozhat. Horvátország nem oszlathatja fel a döntőbíróságot, csak kiléphet az eljárásból, és felfüggesztheti minden vállalt kötelezettségét - tette hozzá a kormányfő. "A bíróság folytathatja a munkáját, döntést is hozhat, de mi azt nem fogjuk elismerni" - szögezte le.

Mivel a parlament támogatta a javaslatot, a kormány már a következő - csütörtöki - ülésén megkezdi a döntőbírósági eljárásból való kihátráláshoz szükséges lépések előkészítését.