A vasárnap tartott szavazást értékelő első nyilvános állásfoglalásában az elnök létfontosságúnak nevezte, hogy minden politikai párt törekedjék a stabilitás és bizalom légkörének megőrzésére, valamint a demokratikus vívmányok megóvására. A nemzet véleménye mindenek fölött áll - tette hozzá a közleményben Erdogan.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szavazatok mintegy 41 százalékát szerezte meg a választásokon, és noha a legnagyobb erő maradt, egyedül nem fog tudni kormányt alakítani. A balközép Köztársasági Néppárt (CHP) 25 százalékkal került a második helyre (132 képviselője lett), a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) 16 százalékkal a harmadik (80 képviselő), a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig 13,1 százalékkal szintén bejutott a parlamentbe (80 képviselő). A részvételi arány rendkívül magas, 86 százalékos volt, amely az Európai Unió (EU) külügyi főképviselője és a bővítési ügyekért felelős uniós biztos hétfői állásfoglalása szerint a törökországi demokrácia erejéről tanúskodik. Az olasz Federica Mogherini és az osztrák Johannes Hahn rövid közleményében különösen fontosnak nevezte, hogy a jelentősebb politikai erők mindegyike képviselteti magát az új nemzetgyűlésben. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke "egészséges demokratikus gyakorlatnak" nevezte a szerinte tiszta és szabad választásokat. Schulz úgy véli: az eredmény lehetőséget teremt, hogy a megosztottságot, a polarizációt követően kezdetét vegye a párbeszéd, Törökországban megerősödjön a fékek és ellensúlyok rendszere.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a választások egyértelmű győztesének nevezte vasárnap éjszaka az AKP-t, hozzátéve, hogy mindent meg fognak tenni az ország politikai stabilitásának megőrzése érdekében. A Reuters brit hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy a pártszékházban meglehetősen fagyos volt a hangulat. Az iszlamista gyökerű konzervatív párt néhány száz híve Erdogant éljenezte, ez azonban a hírszolgálat tudósítója szerint egy lapon sem említhető a korábbi választások után megjelent tömeggel.

Az államfő az alkotmánynak megfelelően az AKP vezetőjét fogja elsőként felkérni a kormányalakításra. Davutoglu megpróbálkozhat a kisebbségi kormányzással, de Erdogan az első nyilatkozatában ezt kizárta, mondván, "az eredmények azt mutatják, hogy egyik pártnak sincs lehetősége az egyedüli kormányzásra". A sajtóban megjelent kommentárok az AKP és egy másik párt koalícióját jósolják, de nem zárják ki új választások kiírását sem.

A CHP egyik magas rangú vezetője szerint a választók egyértelműen elutasították az államfő hatalmának további kiterjesztésére irányuló terveket. "A szavazók egyértelműen nemet mondtak az elnöki rendszerre" - közölte Murat Karayalcin.

Devlet Bahceli, az MHP elnöke röviddel éjfél után azt hangoztatta, hogy az eredmények "a vég kezdetét" jelentik az AKP számára. A politikus leszögezte, hogy Erdogannak vagy az alkotmányos kereteken belül kell maradnia, vagy fontolóra kell vennie a lemondását. Az AKP egyes tisztségviselői a legvalószínűbbnek az MHP-val való koalíciót tartják, noha utóbbi a kormánypárt által 2012-ben megindított török-kurd békefolyamat azonnali megszakítását követeli.

Selahattin Demirtas, a kurdbarát HDP első embere kizárta annak a lehetőségét, hogy pártja koalícióra lépjen az AKP-vel.

A rekordnak számító 86 százalékos részvételi arány a törökországi demokrácia erejéről tanúskodik - foglalt állást hétfői közleményében a vasárnapi törökországi parlamenti választásokkal összefüggésben az Európai Unió külügyi főképviselője és a bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos.

Az olasz Federica Mogherini és az osztrák Johannes Hahn rövid közleményében különösen fontosnak nevezte, hogy a jelentősebb politikai erők mindegyike képviselteti magát az új nemzetgyűlésben.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke közleményében "egészséges demokratikus gyakorlatnak" nevezte a szerinte tiszta és szabad választásokat. Schulz úgy véli: az eredmény lehetőséget teremt, hogy a megosztottság, a polarizációt követően kezdetét vegye a párbeszéd, Törökországban megerősödjön a fékek és ellensúlyok rendszere.

"Az EU és Törökország nem feltétlenül ért egyet mindenben, de sosem szabad megengedni, hogy nézetkülönbségeink félreértésekké szélesedjenek" - húzta alá Schulz, aki szerint kölcsönös és valódi elkötelezettség szükséges az együttműködés előmozdításához.

Amanda Paul, az Európai Politikai Központ (EPC) nevű brüsszeli agytröszt vezető elemzője szerint a törökországi választások nagy vesztese Recep Tayyip Erdogan államfő, aki ezek után nem tud olyan alkotmánymódosítást keresztülvinni, amivel megnövelhetné saját jogkörét, és elnöki rendszert alakíthatna ki. Törökország parlamentáris demokrácia marad, az autoriter berendezkedés veszélye egyelőre elhárult - állapította meg. Amanda Paul szerint nem valószínű, hogy a választások eredményeként az EU-ban felülkerekednének azok az erők, amelyek a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását és újabb tárgyalási fejezetek megnyitását szorgalmazzák.