A névváltoztatást a pártvezetés egyhangúlag fogadta el, ugyanakkor a lépést még a párttagoknak is jóvá kell hagyniuk, akik május 28-29-én, azaz még a május 30-án összeülő pártkongresszus előtt elektronikusan szavazhatnak a kérdésben.

A névváltoztatást Sarkozy kezdeményezte. A Sarkozyhez közel álló Bernard Accoyer azt mondta a lépésről, hogy az UMP nevét az utóbbi két-három évben besározó ügyek miatt vált szükségessé.

Tavaly Jean-Francois Copé akkori UMP-elnök és Catherine Vautrin volt pénztárnok ellen eljárás indult hivatali bizalommal való visszaélés gyanúja miatt, Sarkozyt pedig 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezése miatt hallgatták ki.

A pártelnök áprilisban úgy nyilatkozott a Le Journal du Dimanche lapnak, hogy "számomra véget ért a rövidítések időszaka". "Ideje fellépni a köztársaság értékeiért, ahelyett, hogy romboljuk azokat" - fogalmazott.

Az új nevet azonban korábban az UMP egyes tagjai, köztük a Sarkozy egyik fő pártbéli riválisának számító Alain Juppé volt kormányfő is kritizálta. A bírálatok szerint a név túlságosan az amerikai Republikánus Pártéra emlékeztet, míg mások azt vetették Sarkozy szemére, hogy 2017-es elnökválasztási kampánya miatt akar új politikai brandet építeni.

A névváltoztatást a kormányzó szocialisták is bírálták, ők arra hivatkoztak, hogy a köztársaság eszméjét nem lehet "privatizálni" és "kisajátítani", az mindenkié.

Az UMP 2002-ben több jobbközép pártból jött létre Jacques Chirac akkori elnök vezetése alatt. Eleinte egy rövid ideig az Unió az Elnöki Többségért nevet viselte a párt.