A választásokon a 200 képviselői helyért 2146 jelölt indul, mintegy 74 százalékuk a nyolc jelenlegi parlamenti párt jelöltje.

Április 8-től 14-ig előzetes választás tartottak, amelyen a szavazásra jogosultak 31,9 százaléka adta le voksát a külföldi nagykövetségeken és a finnországi postahivatalokban felállított szavazóurnáknál.

Egy szerdán közzétett közvélemény-kutatás szerint az ellenzéki Centrumpárt vezeti a népszerűségi listát, és a szavazatok 24 százalékára számíthat, míg a kormányzó Nemzeti Koalíciós Párt és az euroszkeptikus ellenzéki A finnek (korábbi nevükön: Igazi Finnek) a voksok 16,9, illetve 16,7 százalékát szerezhetik meg. Utóbbi politikai erő támogatottsága a márciusi adatokhoz képest 2,1 százalékponttal nőtt. A negyedik helyen várhatóan a balközép Szociáldemokrata Párt végez majd, amelynek a szavazatok 15,1 százaléka juthat.

A felmérésben résztvevők több mint 40 százaléka mondta magát bizonytalannak.

A győzelemre esélyes Centrumpárt vezetője, Juha Sipilä azt mondta, kész koalícióra lépni az euroszkeptikus populistákkal is, akik a többi között azt követelik, hogy az Európai Unió hagyjon fel a pénzügyi mentőcsomagok nyújtásával, és zárják ki Görögországot az euróövezetből.

A választás kimenetele Finnország Oroszországhoz fűződő viszonyát is megváltoztathatja. Az orosz fenyegetés árnyékában Alexander Stubb kormányfő támogatja az ország NATO-csatlakozását, amelyet azonban az 5,5 milliós lakosság többsége elutasít. Sipilä helyesli az EU szankcióit Oroszország ellen, Moszkvának az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt, ugyanakkor azt mondta, hogy több párbeszédre lenne szükség a 28 uniós tagállam és a Kreml között.