"Kuba elismeréssel fogadja az Egyesült Államok elnökének igazságos döntését, hogy leveszi Kubát egy olyan listáról, amelyre sohasem szabadott volna felvenni. Különös tekintettel arra, hogy országunk áldozata volt terrorista cselekmények százainak, amelyek 3478 ember életét követelték és 2099 állampolgárunkat nyomorították meg" - hangsúlyozta nyilatkozatában Josefina Vidal, a kubai külügyminisztérium Egyesült Államokkal foglalkozó főosztályának vezetője.
Kuba "elutasít és elítél minden terrorcselekményt, bármilyen formában is nyilvánuljon meg, ahogy minden olyan tevékenységet is, amelynek célja, hogy terrorcselekményeket segítsen elő, támogasson vagy vegyen védelmébe" - mutat rá a Havannában közzétett dokumentum, válaszul az amerikai elnök lépésére.
A washingtoni Fehér Háznak az amerikai hírszerzés és a kubai kormány garanciavállalásai által alátámasztott döntése kulcsfontosságú lépés a két ország viszonyának normalizálása terén, Havanna ugyanis ehhez a feltételhez kötötte a nagykövetségek kölcsönös újranyitását.
Az elnöki hivatal közlése szerint Barack Obama beterjesztette a kongresszusnak a karibi szigetországnak a feketelistáról történő törlését indokoló jelentéseket és igazolásokat. Obama a lajstrom külügyminisztériumi felülvizsgálata után határozott Kubának az arról való eltávolíttatásáról. A törvényhozásnak 45 napja van a mérlegelésre. Elemzők szerint nem valószínű, hogy a kongresszus megpróbálná megakadályozni az elnök elhatározását.
Az Egyesült Államok jelenleg Kuba mellett Iránt, Szudánt és Szíriát tartja hivatalosan számon a terrorizmust támogató államként. A kommunista vezetésű szigetország 1982-ben került fel a feketelistára, a hasonló politikai irányultságú afrikai és latin-amerikai gerillák kiképzése és felfegyverzése miatt.
Obama azt követően hozta meg döntését, hogy szombaton az Amerikai Államok Szervezetének panamai csúcstalálkozóján megbeszélést folytatott Raúl Castro kubai elnökkel. A két ország vezetői korábban csaknem 60 éven át nem találkoztak.
Obama és Castro december 17-én jelentette be, hogy a két ország kapcsolatainak normalizálására törekszik.
3444 milliárd forintnyi közpénz, 57 feljelentés – kemény állítások a parlamentben



