A hímnemű "han" és a nőnemű "hon" mellett a "hen"-t egyrészt azoknak a transzneműeknek a megjelölésére használják, akik egyik nemhez tartozónak sem érzik magukat, másfelől olyan esetekben használják, amikor közömbös vagy nem ismert az emlegetett személy nemi hovatartozása.

A sok vitát kiváltó személyes névmás valójában már az 1960-as évek óta létezik, de csak e század elején kezdett terjedni. Különösen heves vitákat gerjesztett pár éve, amikor az egyik stockholmi iskola a nemi sztereotípiák elleni küzdelem jegyében erre cserélte fel a fiúkra és lányokra utaló névmásokat.

Egyes politikai szerveződések, például a Környezetvédő Párt, némely civil szervezetek és egyes gyermekkönyvírók már rendszeresen használják a semleges nemű névmást.

Az új névmásnak konzervatív és liberális oldalon is vannak ellenzői, előbbiek a politikai korrektség túlzásának tartják, utóbbiak pedig a férfi-női egyenjogúság terén elért eredményeket féltik tőle.

A svéd nyelv "fejlesztésére" 1785-ben alapított Svéd Akadémia végül azzal zárta le a vitát, hogy a kifejezés létezik, ezért azt hivatalosan is be kell iktatni a szókincsbe.

"Öt éven át kísértük figyelemmel a szó használatát, és megállapítottuk, hogy nem múló hóbortról van szó. Napjainkban már egy normális kifejezés, amelynek megvan a maga funkciója, ezért semmi sem indokolja, hogy ne szerepeljen a szójegyzékben" - mondta Sven-Göran Malmgren, a szótárszerkesztő bizottság vezetője.

A 13 ezer új kifejezést tartalmazó 2015-ös szójegyzék a korábbinál jobban ügyel a nemek közötti egyenlőségre a szavakhoz fűzött magyarázatokban is.

Első ízben alternatív kifejezéseket ajánl a szótár a sértőnek tekintett szavak, például a néger (fekete), a cigány (roma) vagy a lapp (számi) helyett, sőt a hétköznapi rasszizmus elleni harc jegyében teljesen mellőz egyes sértő kifejezéseket, mint például a "négergolyó", amely a kókuszreszelékben meghempergetett csokis édesség, a "chokladboll" másik neve.