A Charlie Hebdo című szatirikus hetilapnál és a párizsi kóserboltnál elkövetett januári gyilkosságok óta a francia kormány az internet fokozottabb ellenőrzésével akarja visszaszorítani a terrorizmust. A francia belügyminiszter egy kormányzati szervezet által készített felmérésre hivatkozva hónapok óta hangoztatja, hogy az uniós országokból származó terroristák 90 százaléka internetes tartalmak olvasása után döntött a radikalizálódás mellett.

Ezt az állítást sokan vitatják, ám végül is ez adta a fő indokot annak a törvényjavaslatnak az elkészítéséhez és indoklásához, amelyet a kormány március közepén terjesztett a parlament elé, és amelynek részletes vitája várhatóan április 13-án kezdődik el. A törvényszöveg egyik újdonsága abban áll, hogy az a távközlési és internet szolgáltatókat a korábbiakhoz képest sokkal szorosabb együttműködésre kényszerítené a hatóságokkal.

E cégeknek egy korábbi törvény alapján hatósági kérésre már most is közölniük kell a kémelhárítással a terrorista tevékenységgel gyanúsított személyek internetes kapcsolódási adatait, és azokat egy évig tárolniuk kell. A törvénymódosítás ezt a tárolási határidőt öt évre hosszabbítaná meg, ám az igazi újdonságot az jelenti, hogy a titkosszolgálatok ezentúl azonnal, az adott internetszolgáltató hálózatán keresztül juthatnának hozzá az őket érdeklő személyes adatokhoz.

Sőt, a potenciális terroristák megelőző felkutatását egy úgynevezett fekete doboz is segítené, melyet a hatóságok a szolgáltatóknál helyeznének el, és amely egy különleges algoritmus segítségével tulajdonképpen az internetes forgalmat szűrné, más szóval "hallgatná le".

A javaslat egy másik eleme arra kötelezné az internet szolgáltatókat, hogy egy automatizált eljárás segítségével maguk derítsék fel a hatóságok által gyanúsként meghatározott "internetes magatartásokat", az eredményről pedig jelentést kellene küldeniük a nyomozóknak. A gyanús magatartás fogalmát a szöveg nem részletezi, de ez alatt az elemzők szerint a hatóságok által megfigyelt internetes tartalmak gyakori látogatását kell érteni.

Vagyis a Franciaországban működő távközlési és internet szolgáltatók számára a törvény egy úgynevezett felügyeleti kötelezettséget írna elő, amely egyszerű miniszterelnöki utasításra és mindenféle bírói "beavatkozás" nélkül kerülne aktiválásra. Az internet-szabadság védelmezői szerint ez a lehetőség a legsúlyosabb hatalmi túlkapásokhoz, például a kormány politikai ellenfeleinek a megfigyeléséhez is elvezethet.

A belügyminiszter viszont úgy véli, hogy visszaélésre nem lesz mód, mert ezt a fajta információgyűjtést egy a jövőben felállítandó szakmai testület, a Kémelhárítási technikákat ellenőrző országos bizottság fogja felügyelni.

A különböző emberi jogvédő szervezetek, köztük az Amnesty International már hetek óta kampányolnak a törvényjavaslat ellen, ám nem túl nagy eredménnyel. Ennek az oka az, hogy a felmérések szerint a januári franciaországi merényletek óta a franciák többsége támogatja az internet fokozottabb ellenőrzését, elfogadva akár azt is, hogy az esetleg saját szabadságuk korlátozását is maga után vonhatja.