Az exit poll szerint a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak (FN) csak egy megye elhódítására van esélye, és a 2054 választókörzetből a becslések szerint negyvenben tudott győzni. Marine Le Pen pártjának eddig csak egy megyei tanácstagja volt.

A francia megyék közül eddig 61-ben a baloldal volt többségben, a többit a jobboldal irányította.

Jóllehet a megyei jogú városokban, Párizsban és Lyonban nem tartottak választásokat, Franciaországban a két év múlva esedékes elnökválasztás főpróbájaként értelmezték a voksolást.

A baloldal nagyon megosztott volt "és egyértelmű visszaesést könyvelhet el" - ismerte le a vereséget néhány perccel az urnazárást követően Manuel Valls miniszterelnök rövid televíziós beszédében.

A kormányfő az elmúlt héten személyesen is részt vett a szocialisták kampányában annak érdekében, hogy feltartóztassa a szélsőjobboldal előretörését. Vall szerint "a szélsőjobboldal túl magas eredményt ért el", az FN "életveszélyt jelent és akár az elnökválasztást is megnyerheti 2017-ben".

Francois Hollande 2012-es elnökké választása óta sorozatban ez volt a szocialisták negyedik választási veresége.

Nicolas Sarkozy, a győztes jobbközép Népi Mozgalom Uniójának elnöke, volt államfő szerint is "a hatalom vereségét" tükrözi az eredmény, szavai szerint a kormány "tehetetlenségét büntették" a választók. "A politikai családunk még soha nem nyert ennyi megyében. A (politikai) váltás megindult, és semmi nem fogja megállítani" - jelentette ki Sarkozy.

"Marine Le Pen, az FN elnöke "rendkívülinek" nevezte pártja eredményét, mert "a második fordulóban jelentős javulást mutatott az eredmény a mozgalmunk számára". A pártelnök azonban nem említette, hogy még mindig számít-e arra, hogy az FN valamelyik megye irányítását elnyeri.

Az első fordulóhoz hasonlóan a 43 millió választópolgárnak csak a fele vonult az urnákhoz.

A Nemzeti Front 25,1 százalékkal minden idők legjobb eredményét érte el az első fordulóban. Az első becslések szerint viszont még nem egyértelmű, hogy ez végül elegendő lesz-e legalább egy megye elhódításához.

Egy évvel a tavaly márciusi önkormányzati, majd májusi európai parlamenti választásokon tapasztalt előretörés után a megszólalásaiban a bevándorlás, a közbiztonság és a gazdasági hanyatlás témaköreire koncentráló szélsőjobboldal múlt vasárnap ugyanakkor ténylegesen is hárompártivá tette a francia politikai életet, az FN a helyi politikában mostantól megkerülhetetlen erő lesz.

Az első fordulóban a baloldal teljesen megosztott volt, sem a Zöldek, sem a szélsőbaloldal nem támogatta a számukra túlzottan liberális gazdaságpolitikát folytató szocialista kormány képviselőit, akik a szavazatok 21,8 százalékéval a harmadik helyre szorultak. A Nicolas Sarkozy vezette jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) sikerült ezt kihasználnia és centristákkal szövetségben az élen végeznie.

A megyei tanácsok csütörtök tartják első ülésüket, s választják meg az elnökeiket.

A francia elnöki hivatal már jelezte, hogy Manuel Valls kormányfő a helyén marad, a következő hetekben kisebb kormányátalakítás várható, s a szociálliberális gazdaságpolitika azonban folytatódik.