Barack Obama amerikai elnök és Raúl Castro kubai államfő szerdán jelentette be, hogy helyreállítják az 1961-ben megszakított diplomáciai kapcsolatokat és enyhítenek a kétoldalú gazdasági és utazási korlátozásokon. Obama döntését, miszerint tárgyalásokat kezd a több mint ötven éve megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról Kubával, üdvözölték a Kubával szembeni eddigi szigorú politika ellenzői, de pártállástól függetlenül éles bírálatokat is kiváltott amerikai politikai körökben.

"Ha felvesszük a kapcsolatot velük, akkor meglesz a lehetőségünk arra, hogy befolyásoljuk az események menetét egy olyan időszakban, amikor bizonyos mértékű generációs váltás következik be abban az országban" - érvelt Barack Obama a CNN-nek adott, vasárnap adásba kerülő interjúban, amelyből a csatorna előzetesen részleteket közölt. Az Egyesült Államoknak meg kell ragadnia ezt a lehetőséget - tette hozzá.

Egyes amerikai képviselők úgy vélik, Obamának nem sikerült a demokratizálódás melletti elköteleződésre rábírnia Kubát, azelőtt, hogy az amerikai utazási korlátozások és gazdasági embargók enyhítése megtörténne. A Kubával szembeni amerikai irányváltást Miamiban élő emigráns kubai ellenzékiek, kubai-amerikai politikusok és aktivisták is bírálták szombaton. Raúl Castro kubai elnök ugyancsak szombaton a szigetország parlamentjében mondott beszédében azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania Kuba kommunista rendszerét.

Obama a CNN-nek nyilatkozva elhárította a vádat, miszerint engedett Észak-Koreának, illetve az ukrán válsággal kapcsolatban Oroszországnak. Rámutatott, hogy az orosz fizetőeszköz jelentősen meggyengült az amerikai és európai uniós szankciók súlya alatt.

"Nagyon határozottak voltunk azokkal az országokkal szemben, amelyekről úgy gondoljuk, hogy megsértik a nemzetközi jogot vagy az érdekeink ellen cselekednek. De következetes voltam abban, hogy azt mondtam, hogy ahol meg tudjuk oldani a problémákat diplomáciai úton, ott úgy kell cselekednünk" - hangoztatta.

A szerdán bejelentett kubai nyitás jegyében Obama azzal is megbízta külügyminiszterét, John Kerryt, hogy vizsgálja meg, levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.

A Sony stúdiót ért hackertámadásra reagálva Omaba elmondta, az Egyesült Államok megvizsgálja, hogy indokolt lenne-e ismét felvenni a listára Észak-Koreát. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint Észak-Korea közvetlenül felelős a kibertámadásért és a fenyegetésekért, amelyekkel megakadályozták a stúdió The Interview című filmjének bemutatását. A vígjáték története szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) beszervez két újságírót, hogy öljék meg Kim Dzsing Un phenjani diktátort.

Phenjan 2008-ban, a nukleáris programjáról folytatott tárgyalások során került le az amerikai segélyek, fegyvereladás és egyes pénzügyi tranzakciók korlátozásával járó listáról, amelyen jelenleg Irán, Szudán, Szíria és Kuba szerepel.

Az amerikai elnök arról is beszélt az interjúban, hogy hivatali idejének hátralévő részében "mindent meg fog tenni" annak érdekében, hogy bezárják a kubai Guantánamóban működő amerikai katonai börtönt, ahol terrorizmussal gyanúsítottakat tartanak fogva. A létesítmény a fogva tartás körülményei miatt világszerte bírálatokat váltott ki. Az elnök úgy vélte, az intézmény fenntartása rossz fényt vet az Egyesült Államokról kialakult képre és "szerte a világon inspirációul szolgál dzsihadistáknak és szélsőségeseknek".