A kutatók közeledésekor a meglehetősen félénk madarak rendszerint visszahúzódnak és megemelkedik a pulzusszámuk, ami nem túl szerencsés, mivel a szakemberek épp az állatok szívműködését, egészségi állapotát és egyéb paramétereit szeretnék ellenőrizni.

Egy nemzetközi kutatókból és filmkészítőkből álló csapat olyan távirányítású rovert készített, amelyet pingvinfiókának álcázva juttatnak az antarktiszi Adélie Land területén élő jószágok közelébe. Ezen a területen forgatták a 2005-ös Pingvinek vándorlása című dokumentumfilmet is.

A Strasbourgi Egyetemen dolgozó Yvon Le Maho által vezetett csapat több mint 200 méterről figyelte a négykerekű bevetéseit. Az üveggyapotból készült rover első verziója nem állta ki a próbát, megijesztette a madarakat. A szakemberek nagyjából öt változatot próbálták ki, mire megtalálták a tökéletes álcát. Le Maho szerint a szürke tollazatú, fekete szárnyú, fekete csőrű álfióka olyannyira élethűre sikerült, hogy a pingvinek még a "trombitahangot idéző különleges dalukat" is énekelték neki.

A szakember szerint a felnőtt példányok saját fiókájuk potenciális társát láthatták a robotban, és válaszra várva énekeltek neki, ám a rover egyelőre nem tud hangot kiadni. "Nagyon csalódottak voltak, amikor nem kaptak választ" - mondta Le Maho, hozzátéve, hogy legközelebb zenélésre is beprogramozzák a rovert, amely eddigi bevetésein a fiókák közé vegyülve is kémkedett a kutatóknak.

A szakemberek amiatt használnak rovereket, mert félő, hogy a kutatók közelsége miatt az állatok megváltoztatják a viselkedésüket, és ezáltal használhatatlanná válnak a kutatási eredmények. Le Maho már királypingvineknél és elefántfókáknál is bevetette a rovert, ám azoknál nem kellett álcáznia a szerkezetet, mert azok az állatok nem félnek az idegenektől. A királypingvinek csőrükkel támadtak a roverre, míg az mozdulatlanná vált, de még így is sikerült adatokat gyűjtenie. A hatalmas elefántfókák nem is reagáltak a körülöttük szaglászó robotra.

A jövőben a szakemberek jóval önműködőbb robottal szeretnének kémkedni a császárpingvinek után. Az alapötlet, hogy a roveren lévő berendezések segítségévvel olvassák le a madarakra erősített készülékek által adott jeleket. A kutatók a Nature Methods című folyóiratban publikálták eredményeiket.