A parlament által kedden elfogadott törvénymódosítás megemelte a szavazatvásárlásért, a választási bizottság tagjainak törvénytelen befolyásolásáért, kampánysértésért, valamint a választási dokumentumok, illetve a voksolási eredmények meghamisításáért járó büntetési tételeket.

A büntetőtörvénykönyvben végrehajtott módosítás alapján a választó is büntethető lesz szavazata eladásáért, amiért akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják. A jogszabály súlyos bűncselekménynek minősíti a választási bizottság tagjainak megvesztegetését, illetve bármely módon való befolyásolását, kényszerítését a választás eredményének megváltoztatására, továbbá a szavazatgyűjtő urnák, választási jegyzőkönyvek eltüntetését vagy meghamisítását. A súlyosabb esetekben 5-10 év börtönbüntetés is kiszabható.

Arszen Avakov belügyminiszter közölte, hogy a parlamenti választási kampány során eddig már 141 eljárást indítottak, javarészt szavazatvásárlások ügyében. Kiemelte, hogy a jelöltként induló Jevhen Bakulin, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat volt vezetője ellen is indítottak szavazatvásárlási kísérlet gyanúja miatt eljárást. A miniszter szavai szerint 200 hrivnyát, azaz körülbelül négyezer forintot ajánlottak egy-egy Bakulinra adott voksért. Civil szervezetek vizsgálata szerint a mostani választási kampányban ritkábban készpénzzel, inkább ingyenes vagy kedvezményes árú üdülésekkel, orvosi vizsgálatokkal és különböző háztartási cikkekkel, edényekkel próbálják megvásárolni a választók szavazatát. Jellemző továbbra is, hogy egyéni jelöltek próbálkoznak ily módon szavazatokhoz jutni.

Ukrajnában vegyes választási rendszer működik. Akár a legutóbbi, 2012-es választásokon, idén is a képviselők fele pártlistáról, a másik fele egyéni körzetből kerül be a parlamentbe. Csökken azonban a képviselők száma, ugyanis az Oroszország által elcsatolt Krím és az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai térség több szavazókörzetében nem tudják megrendezni a választást. Így 225 helyet töltenek be a listákról bejutó képviselők, viszont előreláthatólag legfeljebb csak 211 egyéni képviselő jut majd mandátumhoz.

A hét végén közzétett felmérés alapján továbbra is az elnök mögött álló és nevét viselő Petro Porosenko Blokkja tömörülés vezet jelentős előnnyel a többi párt előtt. A "Szofija" szociológiai központ felmérése szerint a megkérdezettek 32,2 százalék kész az államfő pártjára szavazni.

Tartja magát a második helyen Oleh Ljasko populista, nacionalista Radikális Pártja 10,9 százalékkal, a harmadik helyre az Arszenyij Jacenyuk vezette Népi Front került 9,8 százalékkal.

Negyedik helyre - 7,4 százalékos eredménnyel - feljött a Jurij Bojko volt miniszterelnök-helyettes vezette Ellenzéki Blokk, amelynek listáján a februárban posztjáról eltávolított Viktor Janukovics volt államfőt egykor támogató politikusok és volt kormánytagok indulnak. A tömörülés egy hónappal ezelőtt még meg sem közelítette a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Negyedik helyre szorult vissza Julija Timosenko volt kormányfő Haza pártja 6,8 százalékos támogatottsággal.

Az 5-7 százalék közötti eredményre számítható pártok változóak, az épp hogy "becsúszó" pártok között van a jelenlegi kormányban is részt vevő nacionalista Szabadság párt, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegítés nevű párt, az Anatolij Hricenko volt Haza párti politikus vezette Civil Álláspont és a Szerhij Tihipko volt Janukovics-párti politikus Erős Ukrajna pártja. Tihipko pártja és az Ellenzéki Blokk hasonló szavazóbázissal rendelkezik, így egymástól veszik el a szavazatokat, akárcsak Timosenko és Jacenyuk pártja, amelyek közül az utóbbi jelentősen erősödött az elmúlt egy hét alatt.