Infostart.hu
eur:
366.79
usd:
328.38
bux:
141363.89
2026. október 7. szerda Amália

EU-tisztújítás - A tanács elfogadta a biztosok módosított névsorát

Elfogadta az Európai Bizottság leendő tagjainak módosított névsorát a tagállamok képviselőiből álló tanács, amely ezt követően megküldi azt az Európai Parlamentnek (EP).

A bizottság tagjait szintén a tanács fogja kinevezni, ha az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban jóváhagyja a listát, bizalmat szavaz a testület egészének.

A lista módosítása azért vált szükségessé, mert a bizottsági meghallgatásán rosszul szereplő volt szlovén kormányfőt, Alenka Bratuseket az EP illetékes szakbizottságai alkalmatlannak találták uniós biztosnak, majd Bratusek ezt követően vissza is lépett, Ljulbljana pedig Violet Bulc kormányfő-helyettest jelölte a brüsszeli testületben így megüresedett helyre.

Az európai parlamenti (EP-) meghallgatásán leszerepelő volt szlovén kormányfő, Alenka Bratusek visszalépett, miután az EP illetékes bizottságai úgy döntöttek: nem alkalmas uniós biztosnak. Õt energiaunióért felelős alelnöknek jelölte ki Juncker. Így viszont az a poszt a szerda esti sajtóközlemény szerint a szlovák Maros Sefcovicra vár, aki jelenleg is a bizottság egyik alelnöke, az intézményközi és adminisztratív ügyekért felel.

Miután Juncker mind Bulc, mind Sefcovic számára kijelölte az új feladatot, az EP illetékes bizottságainak mindkettejüket meg kell hallgatniuk, és dönteniük kell, támogatják-e kinevezésüket a megadott posztra. Sven Giegold, a német zöldek EP-küldöttségének szóvivője az egyik népszerű közösségi oldalon tette közzé azt az információt, hogy Bulcot és Sefcovicot egy időben, hétfőn este 7-kor hallgatják majd meg a bizottságok Strasbourgban. A szabályoknak megfelelően ezt megelőzően mindkettejüknek válaszolniuk kell a nekik feltett írásbeli kérdésekre, a meghallgatás pedig, akár csak az összes többi kijelölt biztos esetében, ismét 3 óra hosszú lesz.

Az Európai Parlament jogilag egyes biztosjelölteket nem utasíthat el, egyben kell szavazzon az egész testületről. Ha a biztosi kollégium elnyeri az EP többségének támogatását, az új Európai Bizottságot a tagállamok állam- illetve kormányfőiből álló Európai Tanács minden további nélkül kinevezheti.

Bulc kedden kora este találkozott Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság megválasztott elnökével, aki késő este továbbította kérését a tanácsnak, hogy a listát Bulc nevével egészítsék ki.

A brüsszeli sajtóban szerdán az az információ terjedt el, hogy Bulc nem az Alenka Bratuseknek szánt, energiaunióért felelős alelnöki posztot kaphatja a brüsszeli bizottságban, azt a szlovák Maros Sefcovicnak jelöli ki Juncker, aki jelenleg is alelnöke a bizottságnak, az intézményközi ügyeket viszi. Bulc az eredetileg Sefcovicnak szánt közlekedési tárca vezetését kaphatja. Mielőtt viszont az Európai Parlament szavazhatna az új Európai Bizottságról, az EP illetékes szakbizottságának meg kell majd hallgatnia Bulcot, és adott esetben Sefcovicot is, és döntenie kell, hogy támogatják-e a kinevezését.

Címlapról ajánljuk

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Sorsfordító pillanathoz érkezett a Közel-Kelet egyik legerősebb hatalma: tehetetlen a lázadók ellen, de nehezen jön össze a nagy szövetség

Sorsfordító pillanathoz érkezett a Közel-Kelet egyik legerősebb hatalma: tehetetlen a lázadók ellen, de nehezen jön össze a nagy szövetség

Egyre jobban durvul a helyzet az Arab-félszigeten, a jemeni kormányerők nagyszabású offenzívát indítottak a síita iszlamista lázadók ellen, miközben folyamatosan támadások érik Szaúd-Arábia legfontosabb energetikai létesítményeit. Rijád a jelek szerint egyedül nem képes megbirkózni a fenyegetésekkel, ezért igyekszik egy szélesebb nemzetközi koalíciót összehozni az ügy támogatására. Az erőfeszítés eddig kisebb bukkanókkal halad, ráadásul a királyságnak még a régi nagy riválisával is dűlőre kell jutnia, ez lényegesen befolyásolhatja a konfliktus jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×