A Kínai Népköztársasághoz tartozó, de - a korábbi gyarmattartó britekkel kötött megállapodás értelmében - Kína többi részénél jóval szélesebb szabadságjogokat élvező Hongkong politikai életében fontos szerepet játszanak a tüntetések: 2002-ben egy megosztó nemzetbiztonsági törvényt vontak vissza hatásukra, két éve pedig az ellenzői által "pekingi agymosásnak" is nevezett "hazafias oktatás" bevezetését hiúsították meg az utcára vonuló tömegek.

A mostani elégedetlenséghullám mögött a kínai törvényhozás augusztusi döntése áll, amelynek értelmében a soron következő, 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben bevezetik az általános választójogot Hongkongban, a jelöltek személyéről azonban egy 1200 fős bizottság dönt. Ez a jelölő bizottság - amely korábban egymaga döntött a kormányzó személyéről - hivatalosan "szélesen képviseli a helyi társadalmi rétegeket", hiszen különböző gazdasági szektorok, szakmai szervezetek és érdekcsoportok képviselőiből áll, a bírálói szerint viszont Peking-barát és Peking által befolyásolt szervezet.

Jogi értelemben a vita a hongkongi alaptörvény 45. cikkének értelmezéséről szól. A cikk szerint a "végső cél" - amelyet a fokozatosság jegyében kell elérni - az általános választójog szerinti kormányzóválasztás, a hongkongi társadalmat "szélesen képviselő bizottság jelölése alapján és a demokratikus eljárásokkal összhangban".

Demokráciapárti aktivisták szerint az augusztusi döntéssel kijelölt eljárás nem felel meg "az általános választójog nemzetközileg elfogadott sztenderdjeinek", és a jelölőtestület nem fedi le a hongkongi társadalmat. Ezért szabad jelöltállítást követelő tüntetésekbe kezdtek, mivel szerintük csak ez számítana az általános választójog szerinti demokratikus eljárásnak. Ezzel szemben a hongkongi és pekingi vezetés azzal érvel, hogy a 45. cikk bizottsági jelölésről rendelkezik.

A hongkongi törvényhozásban blokkoló kisebbséggel bíró demokráciapárti tábor több pártja is jelezte, hogy nem szavazza meg a Peking által diktált választási reformot - írta a BBC. Leung Csun-jing kormányzó - akinek 2012-es kinevezését tüntetések kísérték Peking-barátsága miatt - arra figyelmeztetett, hogy ha a reformot nem fogadják el, minden visszatér a régi kerékvágásba, és az általános választójog semmilyen formában sem lesz bevezetve 2017-re.

A tiltakozás élén eleinte a Foglald el a központot szeretettel és békével! (OCPL) nevű polgári engedetlenségi mozgalom állt. A csoport - amelyet egy jogászprofesszor, egy szociológus és egy pap vezet - júniusban már tartott egy "nem hivatalos népszavazást" a választási reformról, amelyen 800 ezren vettek részt, közülük 90 százalék voksolt az általános választójogra.

Az utóbbi hetekben két diákszervezet adott új lendületet a tiltakozásnak. Iskolalátogatási bojkottot hirdettek, szeptember 22-én utcai megmozdulásokat indítottak, 26-án pedig betörtek a kormányépületek előtti, július óta lezárt térre. Emiatt több diákvezetőt letartóztattak, amire válaszul az OCPL megkezdte későbbre tervezett polgári engedetlenségi kampányát, és 28-ára elkezdték megszállni a város egyes forgalmas pontjait. 29-én a rendőrség könnygázt vetett be a tüntetők ellen, aminek hatására a tömeg csak tovább nőtt.

Az OCPL vezetői szerint nincs olyan csoport, amely önmagában irányítaná a tüntetéseket, és az emberek még akkor sem voltak hajlandóak hazatérni, amikor erre felszólították őket. Hogy pontosan mekkora a mozgalom támogatottsága, nehéz megmondani, de a demonstrációk kezdetén az emberek nagy része spontán módon özönlött az utcákra, nemcsak fiatalok, de nyugdíjasok és családok is.

Az OCPL hangsúlyozza, hogy a megmozdulás erőszakmentes. Bár pénteken történtek összetűzések a demonstrációkon, azt Peking-barát ellentüntetők provokálták ki. Ez jelzi, hogy a demokrácia ügyének támogatottsága korántsem teljes körű. A gazdasági károk miatt sokan elítélik a megmozdulásokat, a békére és stabilitásra helyezik a hangsúlyt, nem szabadságjogaik védelmére - állításuk szerint ők a csendes többség. Mások szerint Hongkong pont azért lett ilyen sikeres gazdaságilag, mert sokkal szabadabb a szárazföldi Kínánál.

Peking a hatalma elleni kihívásnak tekinti a megmozdulásokat. A kínai állami média vádjai szerint a "szeparatizmust" felkorbácsoló "külső erők" mozgatják a "törvénytelen" tüntetéseket, amelyek veszélyeztetik a társadalmi békét. Peking attól is tart, hogy a demokráciapárti érzület esetleg eljuthat a szárazföldi Kínába is.

Ettől azonban a közhangulat alapján nincs félnivalója. A Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin szerint kínai internetezők közösségi oldalakon elkényeztetetteknek, bajkeverőknek nevezik a hongkongiakat. Egy népszerű írás Soros György milliárdos üzletember és a CIA amerikai hírszerző szervezet ügynökeinek tartja a tüntetőket. Az is tény azonban, hogy a kínai internetet erősen cenzúrázzák, és a tüntetéseket támogató üzenetek miatt már sokakat letartóztattak.

Egyesek attól tartanak, hogy Kína vérbe fojthatja a tüntetéseket, de ennek egyelőre semmi jele, Leung kormányzó tárgyalást ígért a tüntetőknek. S bár az utcákon feszült a helyzet, a felek késznek mutatkoznak a párbeszédre, jóllehet mindkét oldal engedményeket akar. Azonban bármennyire is sikeresek voltak a korábbi demonstrációk, az aktivisták kevés esélyét látják annak, hogy követeléseiket elfogadják.