A hatóság szerint a vádlott bűnrészes legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában. Az illetékes bíróság később dönt arról, hogy elindítják-e a pert.

A német állampolgárságú férfi az SS önkéntes tagjaként a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött foglyok hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a következő fogolyszállítmánynak.

A férfi ellen az 1944 májusa és júliusa között végzett tevékenységével kapcsolatban emeltek vádat. Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitz-Birkenauban, a haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel nagyjából 425 ezer magyarországi zsidót hurcoltak.

A vádlott a haláltábor vasútállomásának peronján - az úgynevezett rámpán - teljesített szolgálatot, ahol szétválogatták a lágerbe deportált embereket. A zsúfolt vagonokból kihajtott foglyokat itt két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket a rámpáról egyenesen gázkamrákba küldtek.

A vádlott az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat és a bennük talált pénzt átadta az SS illetékeseinek.

A férfi ellen a nyolcvanas években is folytattak ügyészségi eljárást, de azt bizonyítékok hiányában leállították.

Az újabb eljárás és vádemelés a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) előzetes vizsgálata során az utóbbi hónapokban feltárt adatokon alapul.

Az eljárásban közreműködnek áldozatok rokonai és holokauszt-túlélők is, köztük a magyar Pusztai Éva is, aki az n-tv német hírtelevízió keddi beszámolója szerint azzal kapcsolatban, hogy a vádlott eddig háborítatlanul élhetett Németországban, úgy nyilatkozott, hogy Németország "keserű csalódást okozott".

A ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltásra vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett, és időközben 30 ember ügyét vádemelési javaslattal átadta az illetékes ügyészségeknek.