Anders Fogh Rasmussen a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap online kiadásában megjelent interjúban hangsúlyozta: nem akar beavatkozni a referendum előtti kampányba, de "eljárási kérdésekről és tényekről" adhat felvilágosítást. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a NATO-tagságra törekvő országoknak egyes esetekben "sok-sok évig" várniuk kellett, mielőtt csatlakozhattak a szövetséghez - tette hozzá.

Ha Skócia a függetlenség mellett dönt, akkor új, független államként kellene tagságért folyamodnia a NATO-hoz, és felvételéről a tagországoknak egyhangúlag, konszenzussal kellene dönteniük - mondta a főtitkár.

Hozzátette: bármelyik NATO-tagállam szabhat olyan feltételeket, amelyek megakadályozhatják egy jelentkező ország felvételét.

A skót kormány szeptember 18-ára írta ki a népszavazást arról, hogy Skócia elszakadjon-e a 307 éves brit uniótól. A közvélemény-kutatások rendre azt mutatják, hogy a függetlenséget ellenzők többségben vannak; a legutóbbi felmérés alapján jelenleg a skót választók 54 százaléka szavazna az elszakadás ellen.

A brit kormányt és a hadvezetést azonban ennek ellenére komoly aggodalommal tölti el referendum, különös tekintettel arra, hogy a brit királyi haditengerészet több támaszpontot és hadiipari üzemet működtet Skóciában, és a légierőnek is vannak ott támaszpontjai.

Az önálló brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó Trident tengeralattjáró-flotta támaszpontja is Skóciában van. A skót kormány mindazonáltal már korábban bejelentette, hogy ha Skócia függetlenné válik, területén és felségvizein nem tárolhatók nukleáris fegyverek, így az elszakadást pártolók győzelme esetén a Trident-flottát elvileg át kellene telepíteni Angliába.

A NATO-főtitkár keddi nyilatkozata előtt az Európai Unió is egyértelműen jelezte, hogy Skóciának - ha függetlenné válik - ismét felvételért kellene folyamodnia az unióhoz.

Az Európai Bizottság leköszönő elnöke, José Manuel Barroso a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: ha egy olyan új ország, amelyik egy jelenlegi EU-tagállamból vált ki, önállóan csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor új csatlakozási kérelmet kell benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia. "Roppant nehéz lenne elérni, sőt lehetetlennek is bizonyulhat" az egyhangú jóváhagyás elérése ilyen esetben - fogalmazott nagy feltűnést keltő és skót kormánypárti politikusok által élesen bírált nyilatkozatában az EU-bizottság elnöke.

A harmadik rendkívüli horderejű - és megválaszolatlan - kérdés az, hogy Skócia mivel fog fizetni függetlenné válása esetén. A skót kormány megtartaná a fontot, valutaunióra lépve az Egyesült Királyság fennmaradó részével, ám London ettől több hivatalos nyilatkozatban is mereven elzárkózott.

Alex Salmond skót miniszterelnök a minap a BBC-nek azt mondta: Skócia valutaunió nélkül is használhatná "átmeneti megoldásként" a fontot, arra azonban továbbra sem adott választ, hogy később az ország milyen valutára térne át.

Megismételte ugyanakkor azt a korábban is hangoztatott fenyegetését, hogy ha London nem egyezik bele a hivatalos fontunióba, Skócia nem vállalja át a brit államadósságból rájutó részt. Pénzügyi elemzők mindazonáltal már többször is felhívták a figyelmet arra, hogy ebben az esetben Skóciát a hitelminősítők akár államcsődben lévőnek is nyilváníthatják a függetlenség első napján.