Frank-Walter Steinmeier szerint a kelet-ukrajnai fegyveres összetűzéseket elszenvedő polgári lakosság megpróbáltatásai miatt érthető, hogy jelenleg elsősorban a humanitárius helyzetre irányul a figyelem, de "nem szabad elhanyagolni a politikai rendezés lehetőségeinek keresését", mert az a veszély fenyeget, hogy a konfliktus résztvevői a válság "mind mélyebbre húzó spiráljába" kerülnek.

"Új politikai impulzusokra van szükség" - hangsúlyozta a német külügyminiszter a négyoldalú tanácskozás előtt kiadott közleményében, hozzátéve, hogy ki kell dolgozni "a tartós fegyverszünet útitervét és a hatékony határellenőrzés kereteit".

Steinmeier az általa kezdeményezett tanácskozás előtt még egy sajtónyilatkozatot is tett, kiemelve, hogy a folyamatok alapján akár az is előfordulhat, hogy közvetlen összeütközésbe kerül az ukrán és az orosz hadsereg, amit "mindenképpen el kell kerülni".

A válság politikai megoldására tett eddigi kísérletek sikertelenek voltak, a békés rendezéséről szóló áprilisi genfi és a hasonló júliusi berlini megállapodás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. "A mai hírek is azt mutatják, hogy távol vagyunk a konfliktus lezárásától. Továbbra is halnak meg emberek, nincs tűzszünet és nagyon messze vagyunk a politikai rendezéstől" - mondta Frank-Walter Steinmeier.

Április közepén Genfben az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az EU kötött megállapodást, az aláírók felszólították az ukrajnai konfliktusban érintett feleket, hogy mondjanak le az erőszakról, megfélemlítésről és provokációkról. Követelték az illegális fegyveres csoportok lefegyverzését és a megszállt épületek kiürítését, és megállapodtak abban, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői missziója vezető szerepet vállal a rendezésben.

Július elején a német, az ukrán, az orosz és a francia külügyminiszter tárgyalt Berlinben az egyre súlyosabb kelet-ukrajnai helyzet rendezéséről. Frank-Walter Steinmeier és Pavlo Klimkin ukrán, Szergej Lavrov orosz és Laurent Fabius francia külügyminiszter mindenekelőtt abban állapodott meg, hogy az EBESZ-misszió feladatát kiterjesztik az ukrán-orosz határ megfigyelésére. Az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője továbbá megegyezett arról, hogy az EBESZ által felügyelt, tartós fegyvernyugvás elérése céljával tárgyalásokat kezdenek a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával.

Enyhülés és fegyverszünet helyett azonban tovább mélyült a válság. S vasárnap Pavlo Klimkin katonai támogatást kért a NATO-tól és az EU-tól az oroszbarát szakadárok elleni harchoz.