Frank-Walter Steinmeier a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy "az iraki állam egyben tartásának talán a legutolsó esélyét jelenti" egy Haider al-Ábádi (a kormányalakítással hétfőn megbízott mérsékelt síita politikus) vezette új kormány, amelyben megfelelő képviseletet szerez valamennyi iraki régió és vallás, és amely hatékonyan védekezik az IÁ támadása ellen.

A német külügyminiszter szombaton Erbílben és Bagdadban, az IÁ által fenyegetett észak-iraki Kurdisztán autonóm tartomány fővárosában, illetve az iraki fővárosban folytatott tárgyalásokat. Õ az első nyugati vezető, aki az IÁ előretörése miatt keletkezett válság kezdete óta Irakba látogatott.

Az út során készült interjúban kiemelte, hogy "egy független kurd állam még inkább csökkentené a régió stabilitását és új feszültségek kialakulásához vezetne, talán még Irak és a szomszédos államok között is".

Frank-Walter Steinmeier hozzátette, hogy az "IÁ terroristái elképzelhetetlen brutalitással lépnek fel", és "kétségtelen, hogy megpróbálják más térségekbe, így Európába is elvinni a terrort".

Ezért "Európa érdeke az IÁ feltartóztatása Irakban", és ez sikerülhet is, ha a bagdadi és erbíli vezetők minden erőt mozgósítanak és támogatást kapnak a nemzetközi közösségtől.

Hasonlóan vélekedett Maszúd Barzani, Kurdisztán tartomány elnöke is a Bild am Sonntagnak adott interjúban, hangsúlyozva, hogy az IÁ megjelenésével "fordulóponthoz érkezett a terrorizmus elleni küzdelem", és a kurdok "a szabad világ képviseletében" harcolnak a terrorizmus ellen.

"Aki meg akarja védeni Európát a terrorizmustól, annak most Kurdisztánt kell megvédenie" - mondta Barzani.

Hozzátette, hogy a kurd erőknek korszerű és hatékony fegyverekre van szükségük a nemzetközi közösségtől, így Németországtól is.

Az esetleges német fegyverszállításokkal kapcsolatban Frank-Walter Steinmeier nem foglalt állást egyértelműen az iraki látogatásán. Az ARD közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a német kormány "a jogi és politikai lehetőségek határáig" elmegy.

A berlini vezetés egyik fő kül-, és biztonságpolitikai alapelve, hogy Németország nem szállít fegyvert háborús övezetbe. Ezt az elvet az a megfontolás indokolja, hogy kiszámíthatatlan a fegyverek sorsa. Például előfordulhat, hogy a kurdok nemzetközi támogatás révén feltartóztatják az IÁ-t, de a következő lépésben a külföldről kapott fegyverekkel az autonómiájuk kiterjesztésére, Irak egységének megbontására törekednek majd. Ugyanakkor Berlin az IÁ kegyetlenkedései és az egész közel-keleti térséget fenyegető előretörése miatt mégis azt mérlegeli, hogy humanitárius segély és katonai felszerelések mellett fegyverrel és lőszerrel is támogatja a kurd erőket vagy az iraki hadsereget, vagy mindkettőt.

Az IÁ június óta jelentős területeket vont ellenőrzése alá Irak szunniták lakta északi és nyugati részén, és ott, illetve a szíriai polgárháború alatt korábban hatalmába kerített területeken egy "kalifátust" kiáltott ki. Az utóbbi hetekben számos vallási kisebbség több tízezer tagját üldözték el lakhelyükről az IÁ harcosai, és harcot indítottak a kurd tartomány ellen, amely az évek óta vallási erőszak által sújtott Irakban eddig még viszonylag a béke és stabilitás szigete volt.