Kína a kereszténység határokon belüli kibontakozásának fellendítésére törekszik, ennek része a "kínai keresztény teológia" kifejlesztése, amely "megfelel a kínai adottságoknak, beleilleszkedik a kínai kultúrába, s összeegyeztethető a kínai típusú szocializmussal" - fogalmazott Vang egy sanghaji szemináriumon a China Daily központi lap beszámolója szerint.

A vallásügyekért felelős hivatal statisztikái szerint Kínában mintegy 23-40 millió protestáns hívő van, ez a teljes lakosság 1,7-2,9 százaléka, táboruk évente mintegy 500 ezer új hívővel gyarapodik.

A nem hivatalos becslések a keresztény hívők teljes számát a hivatalosnál magasabbra teszik, az amerikai Pew kutatóközpont egy 2011-es jelentése 67 milliósra becsülte táborukat, de akad 80 millió körüli becslés is. Ennek nagy része protestáns, a katolikusok száma szerintük 3-5 millió körüli. A különbséget a vallásukat felvállalni nem merők adják, akik állásuk elvesztésétől vagy esetleges másfajta büntetéstől tartva titkolják hitüket.

A vallásgyakorlást Kínában a mai napig szigorúan szabályozzák, azt csak a kormány által felügyelt szervezetek, regisztrált vallási csoportok végezhetik, s kizárólag a regisztrált helyeken. A kormány az engedélyek kiadásának korlátozásával próbált határt szabni a tömegnek, ám azok - a növekvő igényeket kielégítendő - úgynevezett föld alatti templomokban vagy nem regisztrált magánházakban gyűltek össze. Ezekre az illegális összejövetelekre a kormány szigorúan lecsap, igaz, a társadalmi rend fenntartása érdekében az erről szóló hírek ritkán kerülnek be a kínai sajtóba.

Je Hsziao-ven, a vallásügyekért felelős állami hivatal korábbi vezetője egy 2009-es interjúban maga is elismerte, hogy a vallásosság terjedése "aggodalommal tölti el" a kínai vezetést, annak túlzott térnyerése és a vallási csoportok megerősödése ugyanis a párt bukásához is vezethet. Legutóbb a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyeteme figyelmeztetett, hogy a vallásos eszmék terjedése az ország "ideológiai egységét és nemzetbiztonságát is veszélyezteti".