Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.