Máskülönben a gép nem is lehetett volna ott - tette hozzá a szakértő, aki elmondta, hogy Kelet-Ukrajna fölött július 1-je óta a tengerszinttől 26 ezer láb magasságig (7920 méter) léptettek érvénybe légtérzárat, amelyet 14-én 32 ezer lábra (9750 méterre) emeltek, a gép pedig 33 ezer láb (10 100 méter) magasan repült. Mind uniós szakértők, mind az Eurocontrol légiforgalmi irányítási szervezet tisztviselője megerősítette: a légtérzárról a kijevi kormány rendelkezik, abba az európai légtérirányítást koordináló szervezetnek nincs beleszólása.

Egy név nélkül nyilatkozó, a repülőszerencsétlenségek felderítésében jártas szakember úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi jog szerint a körülmények feltárásáért első sorban az az állam felel, amelynek a területén történt a tragédia, ez esetben Ukrajna, de a vizsgálatba más országok is bekapcsolódhatnak szakértőikkel. Ilyen ország lehet Hollandia, amelynek sok állampolgára ült az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépen, valamint az Egyesült Államok is, ahol a gép készült, emellett a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Eurocontrol is részt vehet a körülmények feltárásában.

A szakember arra is kitért, hogy az EU úgy tudja, az ukrán hatóságoknak nincs tudomásuk arról, hogy hol lehetnek az MH17-es járat feketedobozai, a felkelők ellenőrizte területen viszont nem lesz könnyű elvégezni a vizsgálatot, a roncsok ráadásul mintegy 20 négyzetkilométeres területen szóródtak szét. A név nélkül nyilatkozó forrás világossá tette, hogy a feketedobozok megpiszkálása, manipulálása nagyon nehéz, szinte lehetetlen, így aztán, ha előkerülnek, a hangfelvételek "érdekes nyomokat" szolgáltathatnak. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy nem csak a feketedoboz árulhatja el mi történt a repülőgéppel, hanem a roncs is árulkodó lehet.