A június 8-i parlamenti választás hatalmas vitát váltott ki és komoly alkotmányjogi kérdéseket vetett fel, mert a voksolást ugyan a szavazatok 30 százalékának megszerzésével a Hashim Thaci eddigi kormányfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) nyerte meg, a június 10-én alakult ellenzéki összefogás azonban szintén igényt tart a miniszterelnöki posztra.

Az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokrata Szövetségnek (LDK), a Ramush Haradinaj vezette Szövetség a Jövőért (AAK) nevű pártnak és a Thaci pártjából februárban kivált Koszovói Kezdeményezésnek (Nisma per Kosoven) együtt több mandátuma van mint a PDK-nak, a kérdés viszont az, hogy kizárólag a szavazás előtt alakult koalíciók nagyságát veszik-e figyelembe, vagy a későbbieket is.

A pristinai törvényhozás csütörtöki alakuló ülésén végül az ellenzék jelöltjét, Isa Mustafát választották meg házelnöknek, de erre csak azt követően kerülhetett sor, hogy Hashim Thaci párttársai kivonultak az ülésről. Végül a 120 képviselőből 65 támogatta Mustafa kinevezését. Hajredin Kuci miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kijelentette, a PDK nem fogadja el ezt a döntést, és az alkotmánybírósághoz fordul.

A csütörtöki ülés menete jól példázza az 1,8 millió lakosú Koszovó belpolitikai viharait, és előrevetíti a következő négy év nehézségeit is.

Az ellenzék azt is közölte, Ramush Haradinaj vezetésével alakítanának kormányt. Haradinaj 2004 és 2005 között már betöltötte a kormányfői posztot, rövid - mindössze négy hónapig tartó - miniszterelnöksége idején vezetői képességeit többen is dicsérték, akkor azért mondott le, mert háborús bűnökkel vádolták meg.

A PDK ismét Hashim Thacit jelöli, aki eddig két időszakon át vezette az országot.

Atifete Jahjaga elnöknek már csak néhány napja van arra, hogy valamelyik jelöltet felkérje kormányalakításra, akinek ezután 15 napja lesz arra, hogy kabinetjének tagjait megnevezze, és megszerezze a parlament támogatását.

Bárki is alakít kormányt, nehéz feladatok várnak rá. Koszovó ugyanis Európa egyik legszegényebb országának számít. A munkanélküliség aránya a teljes munkaképes korú népesség körében 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Emellett óriási méreteket ölt a korrupció.

Annak ellenére, hogy Koszovót függetlenségének 2008-as kikiáltása óta a világ több mint 100 országa önálló államként ismerte el, Szerbia mellett Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - még mindig nem tartja független országnak. Emiatt késik az állam ENSZ-csatlakozása, és a gazdasági fejlesztések is elmaradnak.