Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László

A kijevi kormány a kommunista párt betiltását kezdeményezte

A kijevi kormány kedden eljárást indított az Ukrán Kommunista Párt (UKP) betiltására - jelentette be kijevi sajtóértekezletén Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter.

A kormány azzal vádolja a kommunista pártot, hogy támogatja a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatizmust.

A pártnak, amely nyíltan oroszbarát vonalat követett, 23 képviselője van a 450 fős törvényhozásban. A rendfenntartó erők a nemzeti egység és az oroszbarát erők között kirobbant összecsapások kezdetétől fogva azzal vádolták a párt helyi szervezeteit, hogy tevékenyen együttműködnek a szeparatistákkal.

Petrenko kijelentette, a kommunista párt illegális tevékenységéről szóló nagy mennyiségű bizonyítékokra alapozva hozta meg azt a döntést, hogy a területi közigazgatási bíróságtól kérje az UKP betiltását.

A miniszter kérvényét az előírásoknak megfelelően regisztrálták, de a döntés időpontjáról még nem határoztak.

Az Ukrajinszka Pravda című ukrán hírportál keddi anyagában azt írta, hogy az ukrán biztonsági erők bizonyítékokat szolgáltattak az igazságügyi minisztériumnak a kommunista párt és képviselői jogellenes tevékenységére.

A honlap kiemelte, az igazságügyi tárca korábban is hangoztatta, kész pert indítani bármelyik párt betiltása érdekében, amennyiben vannak bizonyítékok arra, hogy képviselőik részesei a szeparatizmusnak.

Az ukrán parlament az ország függetlenségének kikiáltását követően, 1991-ben betiltotta a kommunista pártot. A párt 2001-ben, Leonyid Kucsma elnöksége alatt, az alkotmánybíróság döntése nyomán felújította tevékenységét. A bíróság úgy vélte, hogy az 1991. július 22-én bejegyzett UKP nem jogutódja a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP), illetve az Ukrán Kommunista Pártnak az SZKP keretében.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

A Tisza Párt a köztársasági elnök személyének kiválasztásánál a pártpolitikai távolságtartást, a köztiszteletet és a nemzeti egység képviseletét tűzte ki mérceként. A Tisza-tábor ugyanakkor már Polgár Judit sakknagymester jelölésekor - többek között - kifogásolta a korábbi karakánabb kiállást a megelőző kormányokkal szemben. A nyilvánosan megjelent három jelölt – Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke – eltérő államfőképet testesített meg, miközben egyikük sem felelt meg maradéktalanul a Tisza által eredetileg meghirdetett konszenzusos elvárásnak. A Tisza-frakció végül szombaton, titkos szavazással döntött a jelölt személyéről, Baka Andrást nagy valószínűséggel az Országgyűlés augusztus 11-i ülésén választják meg Magyarország nyolcadik köztársasági elnökévé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×