A szlovák miniszterelnök erről a Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt, amelyen az uniós fejlesztési alapok felhasználásáról szóló, pénteken aláírt partnerségi megállapodás részleteiről adtak tájékoztatást.

A partnerségi megállapodás olyan stratégiai dokumentum, amely az adott ország elsődleges célkitűzéseit és feltételeit fogalmazza meg az Európai Unió alapjaiból finanszírozott, 15,3 milliárd eurót kitevő beruházásoknál a következő tíz évben.

Robert Fico emlékeztetett: az unió a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban két fő célkitűzést - a gazdasági növekedést, valamint a foglalkoztatottság arányának emelését - tartja szem előtt. A szlovák miniszterelnök szerint ezen belül országában prioritásként kezelik, hogy a beruházások a gazdasági növekedés olyan kulcsszegmenseiben valósuljanak meg, mint a kutatás-fejlesztés területe, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a megújuló energiaforrások, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése.

A szlovák kormányfő szerint Szlovákia esetében a kulcsterületek közé tartozik a közigazgatás hatékonyságának növelése, valamint a közlekedési és az oktatási infrastruktúra fejlesztése is. Hangsúlyozta: Szlovákiában a közberuházások 80 százalékát uniós forrásokból finanszírozzák, ezért az uniós alapokból származó pénz "helyettesíthetetlen", a pénteken aláírt dokumentum pedig létfontosságú országa számára.

Johannes Hahn a 2020-ig megvalósítandó uniós célkitűzések prioritásai közül a foglalkoztatottság mértékének - a jelenlegi 65 százalékról legalább 72 százalékra - növelését emelte ki.

A Pozsonnyal aláírt dokumentumról azt mondta: sikeres volt az előkészítés, amit az is mutat, hogy Szlovákiával ötödikként írták alá a megállapodást. Rámutatott: bár a teljes fejlesztési keret a 2020-ig tartó programozási időszakra csökkent, Szlovákia esetében 13 százalékkal nőtt az összeg.

Hahn szerint külön figyelmet érdemel, hogy Pozsonynak a 2014 és 2020 közötti időszakra az előző programozási időszakhoz képest csaknem kétszeresére sikerült növelnie a kutatás-fejlesztés területén megvalósuló beruházások értékének arányát, ami ebben az időszakban az összes rendelkezésre álló forrás 1,2 százalékát teszi majd ki.