Az osztrák politikus reményének adott hangot, hogy az Európai Tanács már a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón megnevezi a jelöltet, és úgy vélte, hogy máskülönben csak az év utolsó hónapjaiban állhatna fel az új bizottság.

"Nem látok senki mást, aki képes lehet arra, hogy elnyerje a többség támogatását az Európai Parlamentben. Az ő esetében sem biztos, hogy sikerül, de Juncker képes lehet erre" - fogalmazott a néppárti politikusról a szociáldemokrata Swoboda, külön említve, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a néppárti frakcióban a magyar tagok, a Fidesz képviselői támogatni fogják Junckert.

A luxemburgi exkormányfő jelölését hevesen ellenző David Cameron brit miniszterelnök megnyilatkozásaira Swoboda úgy reagált, hogy egyes felvetései megfontolandóak, de a fenyegetőzés egyrészt elfogadhatatlan, másrészt pedig megengedhetetlen, hogy egyetlen tagállam akadályozza a folyamatot. A Junckerrel szemben felhozott kritikákra válaszolva, miszerint ő a múlt embere, valamint, hogy egyetlen szavazólapon sem szerepelt a neve (vagyis az emberek nem rá szavaztak a májusi EP-választáson), az osztrák frakcióvezető arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szociáldemokrata frakció támogatása nem feltétlen, Junckernek bizonyos dolgokon, néhány korábban hangoztatott megjegyzésén és elkövetett hibáján változtatnia kell, ugyanakkor a bizottság korábbi elnökei és jelenlegi vezetője, José Manuel Barroso sem szerepeltek egyetlen szavazólapon sem.

"Akik érdeklődnek az európai ügyek iránt, azok tisztában voltak azzal, hogy az EP-választás a bizottság elnökéről is szól, így Juncker jelölése legitim" - érvelt az osztrák politikus.

Swoboda beszélt Martin Schulzról is, akit a balközép pártcsalád indított a brüsszeli bizottság elnöki posztjáért. Schulz Swoboda elődje volt a frakció élén, majd az EP elnöke lett, szerdán pedig ismét frakcióvezetővé választhatják a szociáldemokrata EP-képviselők. Swoboda úgy fogalmazott, a párt küzdeni fog azért, hogy Schulz jelentős pozíciót kapjon, és ez nem személyi kérdés, hanem a választói akarat, az Európai Szocialisták Pártja által elért választási eredmény megjelenítése az uniós intézményrendszerben. A balközép pártcsalád azt hangsúlyozza ugyanis, hogy bár nem nyerte meg a választást, de a valamivel kisebb EP-ben a néppárt több képviselőt veszített, míg a szociáldemokraták nagyságrendileg ugyanannyi képviselővel rendelkeznek majd, mint a választások előtt.

Swoboda kategorikusan visszautasította, hogy bárki is koalíciót emlegessen az EP nagy pártjai között, mert úgy vélte, hogy ez mind a pártoknak, mind az EP-nek kárára lenne. Felidézte, hogy néppárti Barroso megválasztását ugyanúgy támogatták balközép irányultságú állam- vagy kormányfők is annak idején. Swoboda megismételte, hogy a szociáldemokraták nem szavaznak automatikusan bizalmat Junckernek; egy programra és annak tartalmára hajlandóak igent mondani, valamint a jelöltre, aki vállalja annak megvalósítását.

Hannes Swoboda a szélsőjobboldali és populista pártok előretöréséről is beszélt, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a legtöbben, akik ezekre az erőkre adták voksukat, nem feltétlenül mind szélsőjobboldali nacionalisták, neofasiszták, neonácik, hanem sokan a kiábrándultságuknak, elégedetlenségüknek adtak így hangot. Kitért arra is, hogy szerinte ezeknek a pártoknak rendkívül nehéz lesz közös képviselőcsoportot alakítaniuk az EP-ben, és ha ez sikerül is, még nehezebb lesz fenntartani az együttműködést. Swoboda szerint a belső ellentétek miatt elképzelhetetlen, hogy egy ilyen frakció öt éven át fennmaradjon.