Infostart.hu
eur:
364.11
usd:
315.54
bux:
146688.57
2026. augusztus 3. hétfő Hermina

ENSZ-jelentés: riasztó az emberi jogi helyzet romlása Ukrajnában

Riasztó mértékben romlott az emberi jogi helyzet Ukrajna keleti részén, ahol egy kormányellenes zendülés van folyamatban, illetve az Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten a tatár kisebbséget illetően - állapította meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken, Genfben és Kijevben egyidejűleg nyilvánosságra hozott jelentésében. Reagálásában Moszkva a tárgyilagosság teljes hiányával vádolta meg a jelentés készítőit.

Elsősorban az ukrán kormánnyal szemben álló, jól szervezett, alaposan felfegyverzett oroszbarát erők követnek el súlyos jogsértéseket, városok elfoglalását, gyilkosságokat, kínzásokat, emberrablásokat, bántalmazásokat - hangsúlyozta a 34 oldalas, az április 2-tól május 6-ig terjedő időszakot átfogó jelentésben Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

A támadásoknak ukrán és külföldi újságírók is áldozatául esnek. Többeket elraboltak vagy illegálisan fogva tartottak, akárcsak helyi politikusokat, aktivistákat, nemzetközi szervezetek képviselőit, katonákat.

A jelentés szerint fontos tényező lenne a feszültség csillapításában, ha a május 25-re tervezett ukrajnai elnökválasztás tisztességes és demokratikus körülmények között zajlana. Ám több jelölt megfélemlítésről és támadásokról számolt be.

Szó esik az ukrán hatóságok mulasztásairól is, a jelentés készítői felszólítják a kijevi kormányt a nemzetközi normák betartására. Ezzel összefüggésben a jelentés megemlíti emberek "eltüntetését" az ukrán hadsereg által, illetve hitelt érdemlőnek mondja azokat az értesüléseket, hogy az ukrán titkosszolgálat néhány embert letartóztatott és helikopteren Kijevbe szállított.

A jelentés készítői aggodalmuknak adnak hangot az Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten tapasztalt, újságírókkal, szexuális, vallási és etnikai kisebbségekkel, AIDS-betegekkel és azokkal az ukrán állampolgárokkal szemben tanúsított bánásmód miatt, akik a terület márciusi Oroszországhoz csatolása óta nem kértek orosz állampolgárságot.

Azokat az állampolgárokat, akik 2015. januárig nem szerzik meg a lakhatási jogot a Krímben, az a veszély fenyegeti, hogy kitoloncolják őket a félszigetről - hangsúlyozták.

Különös aggodalomra ad okot a krími tatár kisebbség helyzete. A népcsoport vasárnap emlékezik meg a Sztálin által elrendelt deportálásuk 70. évfordulójáról. A krími tatárok a hatóságok növekvő nyomásgyakorlásáról, üldöztetésről számoltak be. A félsziget Oroszországhoz csatolása óta több mint 7200-an távoztak a Krímből.

Az orosz külügyminisztérium szerint, amely gyorsan reagált, a jelentés az objektivitás teljes hiányáról tanúskodik, kettős mércét alkalmaz, kirívó ellentmondások vannak benne, és politikai megrendelésre készült a kijevi kormány tisztára mosása céljából. Gyakorlatilag igazolja a kijevi kormány Délkelet-Ukrajnában indított "megtorló hadjáratát", hallgat a hadművelet békés civil áldozatairól, és az elkövetett jogsértésekért az oroszbarát erőkre igyekszik hárítani a felelősséget.

A jelentés készítői figyelmen kívül hagyták, hogy Ukrajna elzárta a Krím félsziget vízellátását, és egész sor emberi jogsértést követett el - hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Energiakrízis: hamarosan teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű

Energiakrízis: hamarosan teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű

Vasárnap tovább fokozódik a hőség Magyarországon, a csúcshőmérséklet több helyen megközelítheti a 40 fokot. Paksnál reggel mínusz 133 centiméterre süllyedt a Duna, éjszaka pedig leállították a 4. blokk még működő turbinagenerátorát, így az atomerőműben már csak a 2. blokk termel, az is 50 százalékos teljesítménnyel. Az ország ezzel a teljes paksi leállás küszöbére került, miközben a következő napokban tovább nőhet az áramigény és fokozódhat a vízhiány. Cikkünk folyamatosan frissül a hőségkrízis és az energiaellátási helyzet legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×