Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

A volt jugoszláv elnök szerint Szerbia már régen "elveszítette" Koszovót

A koszovói kérdés már megoldódott, az a terület már nem számít Szerbia déli tartományának, a szerbek az 1998-1999-es szerb-koszovói háború idején elveszítették - jelentette ki Dobrica Cosic volt jugoszláv elnök, szerb író a Nedeljnik című szerb hetilapnak adott interjújában.

A 93 éves nacionalista politikus - aki 1992 és 1993 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke volt - úgy fogalmazott: azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez a területvesztés örökre szól-e, mert az európai és a balkáni történelem még bárhogyan alakulhat.

Cosic kifejtette, hogy szerinte kár erőt pazarolni a koszovói kérdésre, mert a történelem ezt már megoldotta. Ezzel a kijelentéssel arra utalt, hogy Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, még ha ezt Belgrád nem is hajlandó elismerni.

A volt jugoszláv elnök megállapította, hogy nagyon sok hasonlóság van abban, ahogyan az európai hatalmak Szerbiához viszonyultak 1914-ben, 1941-ben és ma. Az első és a második világháborúban háborús ultimátumokkal álltak elő, most azonban már kifinomultabb nyomásgyakorlással élnek - magyarázta. Hozzátette, hogy ezek elsősorban a gazdaság területére irányulnak, és így a lakosság életére hatnak ki. Úgy fogalmazott: több megértésre számított az EU részéről, de Brüsszel folyamatosan újabb és újabb feltételeket állít az uniós csatlakozás elé.

"Az unió Szerbiával szembeni diplomáciája a zsarolás diplomáciája, amely megsérti az országunkat, és az EU vezetőinek feledékenységéről tanúskodik" - fejtette ki Cosic. Hozzáfűzte: ez balkáni kérdés, Szerbia pedig "központi erő a Balkánon".

Leszögezte: a kívülről jövő nyomás elviseléséhez vagy csökkentéséhez mindenképpen arra van szükség, hogy az ország új szövetségeseket szerezzen.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Totális váltást követel az új generáció: letarolja a biztosítási piacot a technológiai élmény

Totális váltást követel az új generáció: letarolja a biztosítási piacot a technológiai élmény

Jelentős átalakulás küszöbén áll a biztosítási szektor: a statikus, „megkötöm és elfelejtem” típusú termékek korszakát felváltja a hiperperszonalizált, adatvezérelt ökoszisztémák világa. A Capgemini friss biztosítási tanulmánya azt vizsgálja, hogyan válhatnak a biztosítók passzív kifizetőből proaktív életmód-partnerré. Ebben az új világban a mesterséges intelligencia és a felhőalapú technológia már nem csupán lehetőség, hanem a túlélés és a növekedés kulcsa. Legyen szó GenAI-alapú kockázatértékelésről, az éghajlati kihívásokkal szembeni ellenálló képesség kiépítéséről vagy a digitálisan igényes fiatal generációk megszólításáról, a jövő nyertesei azok a biztosítók lesznek, amelyek képesek lerázni öröklött rendszereik korlátait, és az ügyfélbizalmat és a technológiát egyetlen, zökkenőmentes, intelligens élménnyé formálják. A tanulmány a 10 legfontosabb trend mellett számos friss kutatási eredményt is bemutat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×