A bírák úgy foglaltak állást, hogy az ügyészek által a bizonyítási eljárás során előadott bizonyíték elegendő ahhoz, hogy minden vádpontot fenntartsanak. "A vádlottnak minden egyes vádra felelnie kell" - jelentette ki Alphons Orie elnöklő bíró.

Mladic a terhelő bizonyítékok hiányára hivatkozva azt kérte a bíráktól márciusban, hogy töröljék a bűnlajstromából szereplő vádpontok java részét, köztük a legsúlyosabbat, amely a nyolcezer halálos áldozatot követelő srebrenicai népirtásra vonatkozik. Emellett azt akarta elérni, hogy ejtsék a boszniai muzulmánok és horvátok üldöztetésének vádját. E vádpont szerint hét boszniai településen a Mladic katonái által elkövetett bűncselekmények népirtással értek fel. A volt hadseregparancsnok kifogást emelt a Szarajevó lövetésére és az ENSZ-békefenntartók túszul ejtésére vonatkozó vádpontok ellen is.

A tábornok ügyvédei azt állították, nincs bizonyíték arra, hogy a srebrenicai események során Mladicot a "népirtás szándéka" vezérelte, és ki akarta irtani a bosnyákokat. Az ügyészek ezzel szemben azt állították, hogy a vádiratban szereplő összes bűncselekmény bizonyítást nyert.

Mladic védelmét május 13-tól hallgatják meg.

Az 1992-95-ös boszniai háborúnak mintegy százezer halottja volt, és 2,2 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. A hágai ügyészség szerint a 71 esztendős Ratko Mladic, illetve a 68 éves Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető tekinthető a bosnyákok és horvátok terhére elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntények fő felelősének.