A politikust tömeggyilkossággal gyanúsítják a kijevi tüntetőkkel szembeni, nyolcvan ember életét kioltó erőszakkal összefüggésben.

A volt ukrán államfő pénteken hagyta el a fővárost, miután a tiltakozók teljes ellenőrzésük alá vonták a kormányzati negyedet. Utoljára egy nappal később jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor egy televíziós interjúban azon véleményének adott hangot, hogy továbbra is ő Ukrajna törvényes elnöke, valamint államcsínynek minősítette elmozdítását és illegitimnek nevezte a parlament által hozott törvényeket.

Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács nemrégiben kinevezett titkára ezzel párhuzamosan azt mondta, hogy szükségállapot bevezetésének lehetőségét tanulmányozzák a Krím félszigeten kibontakozó válság megfékezése érdekében.

A tisztségviselő arra az újságírói kérdésre, hogy rendkívüli intézkedéseket vezetnek-e be, azt válaszolta: "a szükségállapot elrendelése is a lehetőségek között van".

Az Interfax orosz hírügynökség tudósítása szerint Parubij azt is hozzátette, hogy ha be is vezetnének szükségállapotot, az nem jelentené a hadsereg bevetését, mivel szerinte a meglévő rendfenntartó erők is kezelni tudják a válságot. "Más, hatékonyabb megoldásokat fogunk keresni a Krím félszigeti helyzet eszkalációjának megállítására" - mondta.

A tanács titkára Moszkvát vádolta azzal, hogy fegyvereseket vezényelt a fekete-tengeri területre, ahol a nap folyamán egy ismeretlen csoport tagjai elfoglaltak két repülőteret és ellenőrzőpontokat állítottak fel egy kulcsfontosságú közlekedési útvonalon. Parubij elmondta, Ukrajna más részein sikerült megelőzniük a hasonló akciókat.

Az ukrán jogszabályok értelmében a parlament rendelhet el szükségállapotot, legfeljebb két hónapra.