Infostart.hu
eur:
367.42
usd:
323.21
bux:
149155.36
2026. szeptember 29. kedd Mihály

Távozik az olasz kormányfő

Enrico Letta olasz kormányfő csütörtökön bejelentette lemondását, miután pártjának, a római kormányt vezető balközép Demokrata Pártnak (PD) a vezetősége 136 igen, 16 nem szavazattal és 2 tartózkodással Letta leváltása mellett döntött.

A kormányfő közölte, hogy pénteken benyújtja lemondását Giorgio Napolitano államfőnek.

Az államfő ezután megkezdi a parlamenti pártokkal való konzultálást annak felmérésére, hogy mekkora támogatottságot kaphat az Enrico Lettát leváltó Matteo Renzi PD-főtitkár vezette új kormány.

Letta eddigi kormányszövetségese, Angelino Alfano, az Új Jobbközép (NCD) elnöke a PD szavazását követő sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy az NCD csak akkor támogatja Renzi kormányát, ha ez az eddigihez hasonlóan koalícióban gondolkodik és kész a reformok megvalósítására. A Mario Monti alapította és szintén a kormányhoz tartozó Polgári Választás (Sc) centrumpárt támogatásáról biztosította Matteo Renzit. Az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) azonnali választásokat szorgalmazott.

Enrico Letta távozó miniszterelnök nem vett részt azon az ülésen, melyen saját pártja a sorsáról döntött. A PD vezetősége előtt mondott beszédében Matteo Renzi azt hangoztatta, hogy Itáliát radikális reformokkal "ki kell vezetni a mocsárból". Hozzátette: nem stafétaváltás történik Lettával, mivel az általa tervezett kormány teljesen más irányba és más sebességgel kívánja vezetni Olaszországot. Renzi kijelentette, az eddigi kormánykoalícióval 2018-ig akarja vezetni az országot.

Enrico Letta leváltása Matteo Renzi decemberi főtitkárrá választása óta napirenden szerepelt. A balközép új generációját képviselő Renzi vezette PD tétlenséggel vádolta Lettát. Azt vetette a PD főtitkár-helyetteséből lett miniszterelnök szemére, hogy nem teljesíti az ígért reformokat. Kormányváltást sürgetett a Confindustria olasz gyáriparos szövetség is. Enrico Letta szerda este még nem akart távozni és új kormányprogramot mutatott be. Azzal szembesülve azonban, hogy a PD bizalmatlanságot szavazott neki, bejelentette lemondását.

A tavaly április végén kormányra került Enrico Lettát Giorgio Napolitano nevezte ki miniszterelnöknek, miután a tavaly februári parlamenti választásokon győztes balközép miniszterelnök-jelöltje, Pierluigi Bersani nem tudott kormánytöbbséget alakítani. Letta mintegy tíz hónapon át vezette az olasz belpolitika történetében ritkaságnak számító balközép-jobbközép nagykoalíciót, melynek kezdetben a Silvio Berlusconi vezette jobbközép Szabadság Népe (PdL) is tagja volt. Enrico Letta kormánya tavaly ősszel még a Berlusconi által újraalapított Hajrá Olaszországnak (FI) a koalícióból való kilépését is túlélte.

2011 óta - Mario Monti és Enrico Letta után - Matteo Renzi lehet a harmadik olasz miniszterelnök, aki nem választásokkal kerül a kormányfői székbe.

Elemzők szerint olyan gyorsan történt a Renzi-Letta váltás, hogy még az olasz politika és a lakosság sem fogja fel, mi is változhat az új kormányfővel.

Címlapról ajánljuk
A „tb-jogosultságot rendezni kell”: az IPOSZ egyetért a kata befizetésének emelésével

A „tb-jogosultságot rendezni kell”: az IPOSZ egyetért a kata befizetésének emelésével

A miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy a kormány dolgozik a kata (kisadózó vállalkozók tételes adója) visszaállításán és széles körű kiterjesztésén. Magyar Péter azt is jelezte: a kata havi adóját emelni kell, mert rendezni kell a kisadózók tb- és nyugdíjjogosultságát is. Az Ipartestületek Országos Szövetsége egyetért ezzel. Németh László elnök szerint a befizetéseknek igazodniuk kell a minimálbérhez, és a katások szolgálati ideje sem maradhat el a ténylegesen ledolgozott időtől.

Őrizetbe vették Hankó Balázst, vallomást tett, majd Kecskemétre vitték

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. Ügyvédje elmondta: a volt miniszter vallomást tett. Hankó Balázst éjszaka Kecskemétre vitték, ott fogják lefolytatni gyanúsítotti kihallgatását.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A klímaválság benyújtotta a számlát Magyarországnak

A klímaválság benyújtotta a számlát Magyarországnak

A nyári hőség nemcsak kellemetlen emléket hagyott maga után, hanem várhatóan akkora mértékben veti vissza az idei gazdasági növekedést, mint amennyivel tavaly összesen bővült a hazai gazdaság. A rendkívüli aszály nyomai a GDP-statisztikákon kívül is sok helyen felfedezhetők: a szárazság megtizedelte a termést, térdre kényszerítette Paks termelését, megakasztotta a dunai hajózást, és milliárdos állami beavatkozást tett szükségessé. A 2026-os nyár így ízelítőt adott abból, milyen számlát fizethet az ország, ha a most még szélsőségesnek nevezett időjárás válik az új normává.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×