Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
332.03
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Távozik az olasz kormányfő

Enrico Letta olasz kormányfő csütörtökön bejelentette lemondását, miután pártjának, a római kormányt vezető balközép Demokrata Pártnak (PD) a vezetősége 136 igen, 16 nem szavazattal és 2 tartózkodással Letta leváltása mellett döntött.

A kormányfő közölte, hogy pénteken benyújtja lemondását Giorgio Napolitano államfőnek.

Az államfő ezután megkezdi a parlamenti pártokkal való konzultálást annak felmérésére, hogy mekkora támogatottságot kaphat az Enrico Lettát leváltó Matteo Renzi PD-főtitkár vezette új kormány.

Letta eddigi kormányszövetségese, Angelino Alfano, az Új Jobbközép (NCD) elnöke a PD szavazását követő sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy az NCD csak akkor támogatja Renzi kormányát, ha ez az eddigihez hasonlóan koalícióban gondolkodik és kész a reformok megvalósítására. A Mario Monti alapította és szintén a kormányhoz tartozó Polgári Választás (Sc) centrumpárt támogatásáról biztosította Matteo Renzit. Az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) azonnali választásokat szorgalmazott.

Enrico Letta távozó miniszterelnök nem vett részt azon az ülésen, melyen saját pártja a sorsáról döntött. A PD vezetősége előtt mondott beszédében Matteo Renzi azt hangoztatta, hogy Itáliát radikális reformokkal "ki kell vezetni a mocsárból". Hozzátette: nem stafétaváltás történik Lettával, mivel az általa tervezett kormány teljesen más irányba és más sebességgel kívánja vezetni Olaszországot. Renzi kijelentette, az eddigi kormánykoalícióval 2018-ig akarja vezetni az országot.

Enrico Letta leváltása Matteo Renzi decemberi főtitkárrá választása óta napirenden szerepelt. A balközép új generációját képviselő Renzi vezette PD tétlenséggel vádolta Lettát. Azt vetette a PD főtitkár-helyetteséből lett miniszterelnök szemére, hogy nem teljesíti az ígért reformokat. Kormányváltást sürgetett a Confindustria olasz gyáriparos szövetség is. Enrico Letta szerda este még nem akart távozni és új kormányprogramot mutatott be. Azzal szembesülve azonban, hogy a PD bizalmatlanságot szavazott neki, bejelentette lemondását.

A tavaly április végén kormányra került Enrico Lettát Giorgio Napolitano nevezte ki miniszterelnöknek, miután a tavaly februári parlamenti választásokon győztes balközép miniszterelnök-jelöltje, Pierluigi Bersani nem tudott kormánytöbbséget alakítani. Letta mintegy tíz hónapon át vezette az olasz belpolitika történetében ritkaságnak számító balközép-jobbközép nagykoalíciót, melynek kezdetben a Silvio Berlusconi vezette jobbközép Szabadság Népe (PdL) is tagja volt. Enrico Letta kormánya tavaly ősszel még a Berlusconi által újraalapított Hajrá Olaszországnak (FI) a koalícióból való kilépését is túlélte.

2011 óta - Mario Monti és Enrico Letta után - Matteo Renzi lehet a harmadik olasz miniszterelnök, aki nem választásokkal kerül a kormányfői székbe.

Elemzők szerint olyan gyorsan történt a Renzi-Letta váltás, hogy még az olasz politika és a lakosság sem fogja fel, mi is változhat az új kormányfővel.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×