Móse Jaalonnal a konferencia rendezői külön beszélgetést szerveztek, amelyen csak ő volt a színpadon és a moderátor, Lyse Doucet, a BBC World hírcsatorna vezető tudósítója. Előtte a közel-keleti helyzetről tartottak panelbeszélgetést, amelyen részt vett a zsidó állam egyik fő ellenfeleként számon tartott Irán külügyminisztere is.

Móse Jaalon elsősorban a panelbeszélgetésen elhangzottakkal kapcsolatban fejtette ki véleményét. Hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten "választásokat rendezni édeskevés ahhoz, hogy meggyökeresedjenek a demokratikus alapértékek". A demokratikus formák helyett a demokratikus eszmék terjesztésére kell összpontosítani, ennek a kulcsa pedig az oktatás - emelte ki a politikus.

A Nyugatnak az oktatási rendszer fejlesztéséhez kellene kötnie a térségbe juttatott valamennyi támogatás igénybevételét - tette hozzá. Az arab világ válságai szerinte azt mutatják, hogy összeomlanak a mesterségesen létrehozott államok. Elbukott az a kísérlet, amellyel a Nyugat a nemzetállami formát próbálta átültetni a térségre, ahol a nyugati értékrendtől merőben eltérő szokásrend érvényesül - fejtette ki.

Úgy vélte, nem várható, hogy még az ő életében szilárd demokratikus rendszerek alakulnak ki a Közel-Keleten. "Számomra jó hír, hogy (védelmi miniszterként) nem leszek munkanélküli, de a rossz hír is az, hogy nem leszek munka nélkül" - fogalmazott Móse Jaalon.

Az izraeli-palesztin békefolyamattal szemben szkeptikus politikusként és a telepépítések keményvonalas támogatójaként ismert védelmi miniszter az izraeli-palesztin viszonyról szólva kiemelte, hogy a palesztin oldalon hiányzik a konfliktus lezárására alkalmas vezetés.

Úgy vélte, hogy a konfliktus lényegét nem a területi kérdések alkotják, ugyanakkor a palesztin területi igények elfogadhatatlanok Izrael számára, és ezért "egy tapodtat sem engedhetünk".

Az izraeli védelmi miniszter előadása előtti panelbeszélgetésen Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter egyebek között kiemelte, hogy az országa nukleáris fejlesztési programjáról a hatokkal - az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjaival és Németországgal - február 18-ai kezdettel Bécsbe tervezett tárgyalások a számos technikai kérdés miatt hosszúnak ígérkeznek, de "történelmi esélyt" kínálnak a vita rendezésére. Hangsúlyozta, hogy a perzsa állam hosszú távú megoldást szeretne elérni.

A beszélgetésen Carl Bildt svéd külügyminiszter rámutatott, hogy az iráni atomprogram körüli vitát a bizalom súlyos hiánya jellemzi, ezért Iránnak meggyőzően be kell mutatnia, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.

A Nyugatnak "nincs kizárólagos joga a bizalmatlanságra" - reagált Mohammad Dzsavád Zaríf, hozzátéve: az iszlám köztársaság lakossága "alapos okkal gondolja, hogy Nyugat meg akarja fosztani a modern technológiákhoz való hozzáféréstől".

Móse Jaalon mindezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Irán félrevezeti partnereit. Valójában csak a rohamosan romló gazdasági helyzet miatt tér vissza a tárgyalóasztalhoz, és továbbra is a nukleáris fegyver kifejlesztése a célja. Ezért az iráni atomprogramot minden lehetséges eszközzel fel kell tartóztatni - jelentette ki az izraeli védelmi miniszter.