David Cameron brit miniszterelnök a hét közepén jelentett be ezzel kapcsolatban szigorítási terveket. Ezek szerint a többi uniós országból érkezők a jövőben nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek állástalanoknak járó, anyagi jellegű szociális juttatásokat.

Ha ilyen támogatásra az első három hónap után is szükségük lenne, legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e támogatásokban, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy álláshoz jutnak. A brit kormányfő azt hangoztatta, hogy a tömeges kelet-európai bevándorlás tapasztalatai alapján az unión belüli szabad munkaerőmozgás egészét új alapokra kell helyezni.

Bukarestben pénteken késő este közzétett nyilatkozatában Victor Ponta román miniszterelnök azt hangoztatta, hogy meg kell büntetni azokat, akik visszaélnek Nagy-Britannia jóléti-szociális rendszerével. A korlátozásokat azonban nem lehet felhasználni arra, hogy a diszkriminációt igazolni próbálják vagy alkalmazzák az európai polgárokkal szemben.

"Nem fogadjuk el, hogy másodrendű polgárokként kezeljenek bennünket" - jelentette ki Ponta.

Bulgária már korábban szót emelt a tervezett intézkedések ellen. Krisztian Vigenin külügyminiszter kijelentette: Szófia szerint nyíltan diszkriminatív Nagy-Britanniának az a szándéka, hogy szigorításokat vezessen be a külföldi európai uniós munkavállalók szociális ellátásában. Szófia arra kéri a londoni kormányt, hogy álljon el ettől a tervétől - hangsúlyozta a miniszter.

Azóta, hogy a húszmilliós lélekszámú Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, több mint kétmillió román hagyta el hazáját. Nagy többségükben Spanyolországban és Olaszországban próbálnak szerencsét, két olyan országban, ahol az anyanyelv a románhoz hasonlóan a latin nyelvcsaládhoz tartozik.