A cikk szerint az erdélyi Máramarossziget ügyészsége minősített lopás és rongálás miatt nyomoz Szaploncán, miután a kulturális tárca, a megyei művelődési igazgatóság, a rendőrség és a prefektusi hivatal vegyes bizottsága felmérte és megállapította a temetőben keletkezett károkat.

A károk nemcsak egyes fejfák eltűnéséből származnak, hanem abból is, hogy helyi mesteremberek a szakhatóság engedélye nélkül, nem megfelelő módszerekkel láttak neki a fejfák restaurálásának. A kihágások miatt pénzbírsággal sújtották a szabadtéri múzeumként is működő vidám temető tulajdonosát, a szaploncai ortodox egyházközséget.

A Máramarosszigettől húsz kilométerre fekvő település sírkertje a világ egyedi temetkezési helyének számít. Létrejötte egy helyi mesternek, Stan Ioan Patrasnak köszönhető, aki a falu görög katolikus papjának sugallatára kezdett 1935-ben a hagyományosnál szélesebb fejfákat faragni. A mester sokrétű népművésznek bizonyult, mert a tölgyfából készült élénk színűre festett keresztekre rá is festette az elhunytat, és máramarosi román nyelvjárásban írt naiv, sok esetben humoros sírverssel is felidézte annak személyiségét. A hagyományt a mester egyik tanítványa, Dumitru Pop-Tincu folytatta.

A kulturális minisztérium szerint aggodalomra ad okot, hogy a helyi lakosok közül sokan újra cserélik felmenőik fejfáit, vagy a korhadásnak indult eredetieket helyi mesterekkel szakszerűtlenül újíttatják fel. Strébeli Róbert, a Máramaros megyei műemlékvédelmi hivatal szakértője az Erdély Televíziónak elmondta, a két mester által faragott mintegy nyolcszáz fejfának kevesebb mint negyede maradt meg, a többinek nyoma veszett, vagy a rosszul elvégzett restaurálás károsította.

Iustin Lutai szaploncai ortodox pap cáfolta, hogy bárki fejfát lopott volna a vidám temetőből. A lelkész kitartott abbéli meggyőződése mellett, hogy a helyi mestereknél senki nem ért jobban a korhadó festett fejfák restaurálásához, megóvásához.