Moszkvát dühíti, hogy a korábban szövetségesének tekintett Janukovics ukrán elnök inkább az EU-partnerséget választja, minthogy belépjen az Oroszország által kovácsolt, és több poszt-szovjet államot magában foglaló vámunióba.

Vajon ennek tudható-e be, hogy egy hónappal az egyezmény tervezett aláírása előtt az állami irányítás alatt álló Gazprom benyújtja a számlát?

A mamutvállalat több, mint félmilliárd eurót követel ukrán partnereitől, mégpedig a lehető leggyorsabban.

Moszkva folyamatosan figyelmezteti Kijevet, milyen súlyos következményekkel járhat, ha az aláírja a társulási szerződést Brüsszellel. Például emlékeztették, hogy több milliárd dolláros bevételtől eshet el, sőt, politikai és társadalmi elégedetlenség robbanhat ki. Egy Kreml-tanácsadó szerint Moszkva többé nem ismerheti el önálló államként szomszédját - bár ezt hivatalosan senki sem erősítette meg.

A Gazprom szerint többször is adtak árengedményt az ukránoknak, de azok továbbra is közel 900 millió dollárral tartoznak - a számlát október 1-én kellett volna rendezni.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója "súlyosnak" nevezte a helyzetet és azt mondta "azt gyorsan rendezni kell".

Ukrajnában közben Mikola Azanov miniszterelnök azt mondta, hogy az elmúlt három évben több, mint 20 milliárd dollárral többet fizettek az orosz gázért. A jelenleg is börtönben raboskodó Julija Timosenko volt miniszterelnököt azért ítélték el, mert a vád szerint előnytelen gáz-szállítási szerződést kötött az oroszokkal és az elszegényedett Ukrajna túl sokat volt kénytelen fizetni a fűtőanyagért.

A Financial Times "a Gazpromhoz közel álló emberekre" hivatkozva azt írja, hogy ha Ukrajna most nem fizet, akkor még december előtt elzárhatja a csapokat az orosz cég.

Elemzők szerint ha ez bekövetkezne, akkor nem lenne olyan súlyos hatása Európára, mint a 2009-es gázháborúnak. A balti-tengeri Északi Áramlat vezetéken keresztül a Gazprom közvetlenül ellátja Németországot, sok Közép- és Kelet-Európai állam azonban továbbra is jelentős mértékben Ukrajnán keresztül érkező gázzal elégíti ki igényeit.

Moszkvában tagadják, hogy a Gazprom mostani követelésének köze lenne a tervezett EU-szerződéshez. Vlagyimir Zsarihin, a poszt-szovjet országokat vizsgáló intézet helyettes vezetője szerint Kijev maga idézte elő a vitát, hogy aztán "áldozatként" tűnhessen fel Brüsszel előtt.

"Korábban rendben fizettek, most miért hagyták abba? Azért, hogy bizonyítsák az EU-nak, milyen rossz szomszéd Oroszország, és hogy mekkora nyomást fejt ki szegény Ukrajnára" - állította.

Zsarihin egy augusztusban megjelent írásában azt jegyezte meg, hogy a társulás csak az ukrán oligarcháknak és az elitnek lesz jó. Oroszország még hasznot is húzhat belőle, mert eltűnhet az ukrán gépgyártás, a repülőgépgyártó és az űrtechnológiai ágazat - mert nem lesz rá megrendelő.

"Oroszország önellátó lehet és nem fogja felhasználni egy olyan ország termékeit, amely geopolitikai ellenfeleihez kötődik... a választók is felelősek politikusait viselkedéséért" - figyelmeztetett. "Srácok, csábít Európa? Akkor menjetek oda, de tudjátok, hogy ott meglopnak benneteket és akkor majd jöttök vissza hozzánk" - írta nem épp tudományos hangnemben a politológus.