A köztársasági elnök vasárnap a Pere Lachaise temetőben megkoszorúzza Nagy Imre és a forradalom mártírjainak jelképes sírját az 1956-os emlékműnél, majd a Diadalív alatt katonai tiszteletadás mellett koszorúz.

Áder János hétfőn a párizsi Musée d'Orsay-ban október 14-én megnyílt Allegro Barbaro című kiállítás megtekintése után megbeszéléseket folytat Francois Hollande-dal az Élysée-palotában. Ezt követően a magyar köztársasági elnök ellátogat a Párizsi Magyar Intézetbe, ahol Franciaországban élő magyar művészekkel találkozik.

Az útra Áder Jánossal tart felesége, Herczegh Anita is.

Az Allegro Barbaro című tárlat Bartók Béla és a magyar modernizmus művészetét mutatja be 90 festmény, 15 grafika, több mint 50 fotó, zenei és irodalmi dokumentumok segítségével.

Allegro Barbaro - A magyar modernizmus művészete a Musée d'Orsay-ben

Október 14-n nyílt meg a párizsi Musée d'Orsay Allegro Barbaro című kiállítása; a budapesti Szépművészeti Múzeummal együttműködésben rendezett tárlat Bartók Béla és a magyar modernizmus művészetét tekinti át 90 festményen, 15 grafikán, több mint 50 fotón, zenei és irodalmi dokumentumon keresztül.

A kiállítás ötlete másfél évvel ezelőtt született meg, amikor Baán László, a Szépművészeti főigazgatója felvetette, hogy Bartók Béla művészetéből kiindulva lehetne bemutatni Párizsban a magyar modernizmust, amelynek festészete az egyik legszínvonalasabb a korszakban - emlékeztetett a tárlat sajtóbemutatóján Guy Cogeval, a Musée d'Orsay elnöke.

Baán László hozzátette, hogy Guy Cogeval megkülönböztetett figyelmet fordít az előző századforduló magyar festészetére: a párizsi múzeum tavaly egy Rippl-Rónai-képet vásárolt állandó gyűjteményébe, míg a d'Orsay most futó másik időszaki kiállításába Perlrott-Csaba Vilmos egy festménye is bekerült.

Claire Bernardi, Rockenbauer Zoltán és Barki Gergely kurátorok elmondták, hogy Bartók zenéje hangsúlyosan jelen van a kiállításban, és szinte minden teremben hallható. A belépő a Bartók-muzsika mellett először magyar festők - többek között Berény Róbert, Czigány Dezső vagy Pór Bertalan - és Paul Gauguin önarcképeivel találkozik, majd a tárlat egyszerre kronologikus és tematikus rendszerben tekinti át a magyar modernizmust.

Az előző századfordulón Párizs számított a művészeti világ fővárosának, ebből a korszakból pedig a Musée d'Orsay rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel, ezért óriási jelentőségű, hogy a magyar művészet éppen ebben az intézményben mutatkozhat be - hangsúlyozta Baán László.

A kurátorok elmondása szerint az 1900-as évek elején a magyarok számára is Párizs jelentette a viszonyítási pontot: Bartók, Ady és társai, a Nyolcak és más festők egyaránt a francia fővárosba utaztak inspirációért. Sokuk éppen ott ismerkedett meg egymással, így Párizs ebben az értelemben is a magyar modernizmus bölcsőjének számít.

A tárlat Párizs-Budapest című terme magyar alkotók azon munkáit gyűjti egybe, amelyeket párizsi stúdiókban festettek. Albert Marquet festménye Matisse-t örökíti meg munka közben, míg Perlrott-Csaba két aktja éppen a francia mester műtermében készült. Cézanne és a fauvizmus hatása szintén megfigyelhető Rippl-Rónai József, Ziffer Sándor és Berény Róbert tájképein, enteriőrjein, a teremben hallható felvételen pedig Bartók egy Debussy-darabot játszik.

Külön terem dolgozza fel az ebben az időben "felfedezett" népművészet hatását a korszak magyar művészetére, nagy figyelmet fordítva Bartók népdalgyűjtéseire: a gyűjtőutakat a komponista által és róla készített fotók, népdalfelvételek idézik fel.

A kiállítás közepén kapott helyet a korszak magyar művészetét és történelmét idővonal, fényképek és térképek segítségével áttekintő szekció, majd a fő egység a Magyarországra hazatért művészek munkásságát vizsgálja. Rippl-Rónai vásznai mellé a kurátorok Czóbel Béla kevés fauvista képéből válogatták ki a legjelentősebbeket, és bőséges anyag tekinti át az úgynevezett nyergesi periódust is, amikor a hazaérkezett művészek Kernstok Károly nyergesújfalui birtokán, "a magyar fauvizmus bölcsőjében" gyűltek össze alkotni.

Márffy Ödön Fürdőzők című festménye bizonyult a korban a Nyolcak egyik legbotrányosabb képének, de előkerültek olyan vásznak is, amelyeknek maga a művész használta fel mindkét oldalát; egy Ziffer-mű hátoldalán például az első ismert Tihanyi Lajos-portrét fedezték fel nemrég.

Bartókról alig maradt fenn mozgókép, ezért is számít különlegességnek az 1942-es amerikai filmfelvétel, amelyen maga a komponista zongorázza Allegro barbaro című munkáját. A Ma folyóirat köréhez tartozó alkotók - Moholy-Nagy, Mattisch Teutsch, Galimberti - munkái mellett a látogatók a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin részleteit hallhatják.

A Tanácsköztársaság a magyar festészetben is cezúrát jelentett, ekkor több festő - köztük a Fegyverbe! című plakátot készítő Berény Róbert - kényszerült emigrációba. Ezt az időszakot az aktivisták munkáira koncentrálva mutatják be a rendezők; Bortnyik Sándor több vászna mellett a hazatérés helyett a párizsi karriert választó Réth Alfréd egy kubista képe zárja a tárlatot.

A 2014. január 5-ig látogatható kiállításhoz a Musée d'Orsay számos magyar vonatkozású kísérőprogramot, a többi között koncerteket, tárlatvezetéseket, irodalmi kávéházakat is szervez.