Magyarországot a csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök képviseli, aki érkezésekor a devizahitel-nyújtás korlátozásának módja miatt indult kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó kérdésre így válaszolt: "majd megoldjuk másképp".

A csúcs témái közül a munkanélküliség visszaszorításán belül is a hangsúly a fiatalok munkanélküliségének csökkentésén van, amely szorosan összefügg az úgynevezett ifjúsági garancia megvalósításával. Ez szavatolná, hogy minden 25 év alatti uniós állampolgár az iskola elhagyását vagy a munkanélkülivé válást követő négy hónapon belül gyakornoki helyet, állást vagy továbbtanulási, képzési lehetőséget kapjon.

Az uniós állam- és kormányfőknek címzett hagyományos meghívó levelében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt írja: azt szeretné, hogy kézzelfogható eredményeket sikerüljön elérni a munkanélküliség elleni fellépésben.

"Fel kellene gyorsítani az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, fel kellene állítani az ifjúsági garanciára vonatkozó terveket, minden erőforrást mozgósítani kell a fiatalok mobilitásának növelése érdekében"- írta Van Rompuy.

A gazdaság finanszírozásával kapcsolatban befektetési akcióterv létrehozását sürgeti. A pénzügy stabilitás javul, de a közpénzügyek helyreállítása és a versenyképesség növelése továbbra is fontos - áll a levélben. A gazdaság, főleg a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásának lehetőségeiről az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság elnöke is ismerteti majd elképzeléseit, a vitán pedig az Európai Központi Bank elnöke is részt vesz - derül ki a meghívóból.

A bizottság szerdán mutatta be erre vonatkozó javaslatát. Brüsszel azt szeretné, hogy jöjjenek létre úgynevezett Európai Hosszú Távú Befektetési Alapok, amelyek kizárólag olyan vállalkozásoknak nyújtanának befektetési támogatást, amelyeknek hosszú távon van szükségük külső forrás bevonására. Ezek az alapok infrastrukturális, közlekedési vagy például a fenntartható energia terjedését szolgáló projektek finanszírozásában vehetnének részt, illetve olyan, "nem likvid" eszközökbe fektethetnének, amelyeket nehéz áruba bocsátani. Emellett a befektető nem gondolhatná meg magát, nem vonhatná ki a pénzét a projektből, kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy azt meghatározott ideig, például a befektetést követő 10 évig nem vonja ki a projektből. Ezért a javaslat ellentételezésként likviditási kamatfelárat vagy folyamatos részesedést, afféle kötelező osztalék kifizetését írná elő a befektetés által megtermelt bevételből, ez járna a befektetőnek azért, hogy pénzét hosszú távra, nem likvid eszközbe fekteti.

A csúcstalálkozóra érkezve Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikák erőteljesebb összehangolását tartja szükségesnek, amire Franciaországgal közösen Berlin már több javaslatot is tett. "A cél az, hogy javítsuk versenyképességünket a világszintű kihívásokkal szemben, és nem az, hogy újabb és újabb alapokat hozzunk létre" - hangoztatta a német kancellár.
A
francia elnököt a Brüsszel által Párizzsal szemben megfogalmazott bírálatokról faggatták az újságírók, Francois Hollande a többi között kijelentette: a nyugdíjreformot például nem azért kell végrehajtani, mert azt Európa kéri, hanem mert már jó ideje megbomlott a rendszer egyensúlya, igazságtalanságok jöttek létre, amelyeket korrigálni kell

"Azért hajtunk végre nyugdíjreformot, mert az jót tesz a pénzügyeinknek, és szükséges az eljövendő nemzedékek szempontjából" - mondta Hollande, aki a bankszanálásról és az unió hétéves keretköltségvetéséről létrejött megállapodást is üdvözölte, mondván: az első megvédi a megtakarításokat és az adófizetőket attól, hogy olyan válság terheit viseljék, amelyért nem ők a felelősek, utóbbi pedig lehetővé teszi a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését.

"Azt szeretném, hogy ez egy jó csúcstalálkozó legyen, ahol előre tudunk lépni a fiatalok foglalkoztatása, a gazdaság finanszírozása és a növekedésösztönzés terén is, mert az európaiak ezt várják el"- húzta alá a francia államfő.

David Cameron a hétéves keretköltségvetéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a februári alkutól nem lehet eltérni. A brit miniszterelnök szerint Brüsszelnek is azt kell tennie, amit London már megtett: ellenőrzés alá vonni a költéseket és "addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér".

"Versenyképesebbnek kell lennünk, meg kell szabadulnunk egyes szabályozásoktól, hogy megkönnyítsük a vállalatoknak a munkahelyteremtést. Ezt csináljuk Nagy-Britanniában, ezt kell csinálni Brüsszelben is" - szögezte le David Cameron.