A választási eredmény váratlanul érte a politikai elitet, és nyugtalanságot okozott a pénzpiacokon, tekintettel arra, hogy egy politikai erő sem kapott elegendő támogatást az ország hatékony kormányzásához. Egyelőre egyik párt sem mondta azt, hogy új választásokat akar, de elemzők ezt egyáltalán nem zárják ki, és a sajtó is arról ír, hogy a hatalmas külső adóssággal és rekordokat döntögető munkanélküliséggel küszködő Olaszország "kormányozhatatlan országgá" válhat, és ismét veszélyt jelenthet az egész euróövezetre nézve.

A szinte véglegesnek mondható hivatalos eredmények szerint az olasz balközép koalíció alig négytized százalékkal - 124 ezer szavazattal - kapott többet az alsóházban a parlamenti választáson a jobbközép szövetségnél, míg a szenátusban az előnye csaknem egyszázalékos volt.

A belügyminisztérium a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása alapján közölte keddre virradóra, hogy a képviselőházi választáson a Pierluigi Bersani vezette balközép pártok koalíciója a voksok 29,55 százalékát gyűjtötte össze, szemben a Silvio Berlusconi nevével fémjelzett jobbközép szövetséggel, amely a szavazatok 29,18 százalékára tett szert.

A két tömörülés közti különbség mindössze 0,37 százalékos, de a választási törvény szerint az a koalíció vagy párt, amely a legtöbb szavazatot szerzi az alsóházi választáson, automatikusan többséghez jut és 340 helyet kap a 630 fős képviselőházban. A balközép fölénye azonban oly csekély, hogy Berlusconi pártja bejelentette: a szavazatok újraszámlálását fogja kérni. Szakértők egyöntetű véleménye azonban az, hogy ilyen helyzetben nem lehet választási győzelemről sem beszélni, hiszen a balközép vezető pártja, a Demokrata Párt (DP) a szavazók hét százalékát veszítette el az előző választásokhoz képest.

Belügyminisztériumi adatok szerint a szenátusi választáson 0,92 százalékos volt a két nagy tömörülés közötti különbség: a balközép koalíció 31,63 százaléknyi szavazatot kapott, míg a jobbközép szövetség a voksok 30,71 százalékát gyűjtötte össze.

A szenátusi mandátumokat a tartományokban elért eredmények szerint osztják szét a pártok között. A La Repubblica című baloldali napilap összesítése szerint a jobboldalnak várhatóan 114 szenátora lesz, míg a baloldalnak eggyel kevesebb. A Corierre della Sera viszont 121 szenátusi helyet jósol a baloldalnak, míg a jobboldalnak 117-et. Az olasz sajtó korábban azt írta, hogy fennáll a kormányozhatatlanság veszélye, ha a képviselőházban nyerő balközép a szenátusban nem tud többséget, vagyis 158 mandátumot szerezni.

Partokra lebontva a Beppe Grillo vezette 5 Csillag Mozgalom (M5S) gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot: mellőzve mindenfajta koalíciót és választási szövetséget, a képviselőházi választáson egyedül a voksok 25,6 százalékára tett szert, és megelőzte Pierluigi Bersani vezette Demokrata Pártot és Silvio Berlusconi Szabadság Népét is. A Mario Monti vezette centrum viszont csak a voksok 10,56 százalékát gyűjtötte össze, így a szakértői kormány volt vezetőjének semmi esélye arra, hogy visszaüljön a miniszterelnöki székbe.

Grillo "fantasztikus kalandnak" nevezte az M5S civil mozgalom eredményét. A tömörülés három év alatt nőtte ki magát párttá. "Ez csak a főpróba volt, legközelebb mi szerzünk többséget!" - hangoztatta Grillo. Óriási bűnnek nevezte, hogy az olasz politika megengedte Berlusconi visszatérését.

Elemzők "hihetetlennek" tartják a Berlusconi vezette jobbközép sikerét is, azt, hogy alig két hónapos kampány alatt képes volt minimálisra lefaragni a balközép koalícióval szembeni hátrányát, amely több mint tíz százalékos volt decemberben.