Megválasztásakor Barack Obama baráti kézfogást ígért Iránnak, ha az nem öklöt mutat Amerikának. A kézfogásból azonban azóta sem lett semmi, a gesztus ellenére a felek nem közeledtek egymáshoz és időről-időre felmerül, hogy katonai csapással állíthatják meg Teherán fenyegetőnek tartott atomprogramját.

Az ügyből kampánytéma lett az amerikai elnökválasztás előtt, és Barack Obama most kénytelen lesz színt vallani, különösen, hogy kihívójával, Mitt Romney-val most holtversenyben áll a közvéleménykutatások szerint.

Romney megjegyezte, hogy "Amerika kevésbé van biztonságban", mert Obama nem tudta megfékezni Teherán atomprogramját. Azt is értésre adta: ő megtámadná Iránt már akkor is, ha az csak képessé válna atomfegyver kifejlesztésére.

Az elnöki stábban korábban már "végső határról" beszéltek, amelynek átlépésekor Obama is akcióba lendülne. De hogy mi ez a határ, azt nem mondták el, pedig erre sürgette őket Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A Demokrata jelöltállító konvención eddig John Kerry szenátor - maga is volt elnökjelölt - a szenátus külügyi bizottságának elnöke beszélt, akiről ismert, hogy le akarja beszélni a magát fenyegetettnek érző Izraelt a Teherán elleni egyoldalú fellépéstől.

Joe Biden alelnök viszont nem zárta ki az amerikai katonai csapás lehetőségét. Az amerikaiak nagy része komoly fenyegetésnek tartja Iránt, de a közvélemény megosztott abban, hogy katonai úton kell-e megoldani a kérdést. Akárhogy is, Obama számára most dilemma, hogy az elnökválasztás közeledtével egyértelmű üzenetet kell megfogalmaznia.

Közben úgy tűnik, hogy az Amerikával szövetséges Izrael letett arról, hogy a novemberi voks előtt támadást indítson az irániak ellen. Netanjahu miniszterelnök és védelmi miniszere, Ehud Barak is olyan megjegyzéseket tett, amelyek arra utalnak, hogy kivárnak. Egy esetleges Romney-győzelem pedig lehetővé tenné, hogy ne egyoldalúan lépjenek fel, ami fokozná a Teherán elleni nyomást.

A Fehér Ház hétfőn cáfolta egy izraeli lap értesülését, amely szerint a jelenlegi amerikai vezetés közvetítők útján azt üzente volna Iránnak, hogy nem fog háborúzni ellene, ha Izrael egyoldalúan megtámadja, viszont elvárja, hogy az irániak ne mérjenek ellencsapást a térségben állomásozó amerikai erőkre.