Angela Merkel hetedik alkalommal jár Kínában. Ezúttal a második kormányközi tárgyalás indokolta útját. Tavaly ugyanis elhatározták a minisztériumok közti kapcsolat rendszeressé tételét is. A kancellárt így hét minisztere és gazdasági vezetőkből álló népes küldöttség is elkísérte Pekingbe.

Míg Angela Merkelt vendéglátója, Ven Csia-pao miniszterelnök katonai tiszteletadással üdvözölte, miniszterei szinte azonnal nekiláttak a kétoldalú kapcsolat elmélyítésének. A kancellár ezúttal azonban nemcsak a Berlin és Peking közti szorosabbra fűzése érdekében érkezett, hanem azért is, hogy támogatást szerezzen az európai pénzügyi válság megoldásához.

Ven Csia-pao már a tanácskozások elején utalt arra, hogy kormánya készen áll bizonyos feltételek mellett a válságkezelésben való részvételre. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de utalt arra, hogy az euró stabilitásának megőrzése Kína számára is rendkívül fontos. A kereskedelmi összefonódásokból kifolyólag Peking 1,3 billió dollárnak megfelelő valutatartalékkal rendelkezik. Így nem meglepő, hogy Kína a Nemzetközi Valutaalapnak folyósított összegek révén máris aktív szerepet játszik a krízis megoldásában.

A kancellár most azt is reméli, hogy a kínai kormány rövidesen nagyobb tételben spanyol és olasz államkötvények felvásárlásával közreműködik az Európai Unióra nehezedő pénzügyi problémák rendezésében. Üres kézzel mégsem tér haza, mert tárgyalásai idején olyan nagyszabású szerződéseket írtak alá, mint 50 Airbus megvásárlása, valamint a Volkswagen autógyár tiencsini terjeszkedése, továbbá a közös európai helikoptergyártó vállalat, az Eurocopter és Kína közti kooperáció bővítése.

Ipari körökben azért nem fogadják osztatlan lelkesedéssel a kancellár utazásán elért gazdasági eredményeket, mert attól tartanak, hogy a pekingi fogadkozások ellenére Kínában nem rettennek vissza a nyugati technológiák ellenszolgáltatás nélküli másolásától, ami már eddig is milliárdos veszteségeket okozott az európai országoknak.