Az államfő Simon Peresz izraeli elnökkel, Benjámin Netanjahu kormányfővel és Reuven Rivlinnel, a kneszet elnökével hétfőn és kedden Jeruzsálemben folytatott megbeszéléseit magyar újságíróknak úgy összegezte: nincs olyan konfliktus, amely akadályozná a két ország gazdasági, politikai, kulturális és tudományos együttműködésének elmélyítését.

A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetséges területeként az informatikát, a gépgyártást, a nanotechnológiát és a gyógyszeripart említette, megjegyezve, hogy a kutatásfejlesztésbe és a high-tech iparágakba befektető Izrael a legtöbb országnál könnyebben vészelte át a pénzügyi-gazdasági válságot, és ez látszik a két ország közötti - tavaly rekordot elérő - kereskedelmi forgalomban is.

Az államfő annak a reményének is hangot adott, hogy megszűnik az állam- és kormányfői vizitek egyoldalúsága. Izraeli elnök utoljára 2004-ben járt Magyarországon, miniszterelnöki látogatás pedig 1989 óta nem volt. Áder János ezért is hívta meg Budapestre Simon Peresz államfőt és Benjámin Netanjahu miniszterelnököt.

Beszélt arról is, érthető, hogy az izraeli vezetőket foglalkoztatja a világon, Európában, így Magyarországon is erősödő antiszemitizmus. Hangsúlyozta azonban, hogy a zsidóellenes megnyilatkozásokkal szemben 1990 óta minden magyar kormány határozottan felemeli a szavát, ebben kormányzati ciklusokon átnyúló az egyetértés.

"Igen, sajnos vannak, akik megfeledkeznek magukról, vannak, akik otrombán viselkednek, vannak, akik egy nyugalmazott főrabbit inzultálnak az utcán (...), nekünk az a dolgunk, hogy a leghatározottabban fellépjünk ez ellen, és ha kell, szankcionáljuk" - jelentette ki.

A köztársasági elnök arról is beszámolt, hogy meghívta Raoul Wallenberg unokahúgát arra a szeptemberi budapesti megemlékezésre, amelyet a deportálástól magyarországi zsidók ezreit megmentő svéd diplomata tiszteletére rendeznek a Dohány utcai zsinagógában. Áder János kedden a kneszet Wallenberg-megemlékezésén - ahol mindketten beszédet mondtak - találkozott Louise Von Dardellel, aki azt mondta, továbbra is bízik abban, hogy orosz levéltári anyagokból egyszer kiderül, miért tartóztatta le 1945-ben a szovjet titkosszolgálat Wallenberget, és miért kellett - máig tisztázatlan időpontban - a KGB börtönében meghalnia.

Áder János, aki először járt a zsidó államban, arra is kitért, hogy kétnapos látogatása alatt is jelentős változások történtek az izraeli politikában, miután a koalícióhoz nemrég csatlakozó Kadima párt kedden bejelentette távozását a kormányból. Így - tette hozzá az államfő - rálátása nyílt arra is, hogy olyan, magyar szemmel távolinak látszó kérdések, mint hogy az ultraortodox zsidóknak is kötelező legyen-e a katonai szolgálat, akár előrehozott választásokhoz is vezethetnek.

Megemlítette azt is, hogy tapasztalatai szerint sok fejtörést okoznak az izraeli vezetőknek az arab tavasz során bekövetkezett változások, mivel a demokratikus átalakulás több szomszédos országban instabilitást okozhat.

Az államfő szerdán a palesztin területen fekvő ciszjordániai Betlehembe látogat, felkeresi a Születés templomát, amelyet Jézus születésének helyén emeltek.

A köztársasági elnök találkozik Betlehem kormányzójával, a palesztin turisztikai miniszterrel és Mahmúd Abbász palesztin elnök keresztényügyi tanácsadójával, majd visszaindul Magyarországra.