Az Európai Unió vezetői a választási részeredmények közzététele után a gyors kormányalakításra szólították a görög pártokat, és azt ígérték, hogy támogatni fogják Athént az adósságválság kezelésében.

A szavazatok 85 százalékának összeszámlálása alapján az ND a voksok 29,96 százalékát kapta, s a bónuszmandátumokkal együtt 130 helyet szerezhet a 300 fős parlamentben. A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) a szavazatok 26,65 százaléka révén 71 helyet kaphat. A szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalommal (Paszok) a voksok 12,46 százalékára tett szert, és 33 helyhez juthat a parlamentben.

A nacionalista Független Görögök pártja a voksok 7,47 százalékát kapta (20 mandátum), az idegengyűlölő Arany Hajnal párt pedig a voksok 6,92 százalékát kapta (18 mandátum). A Demokratikus Baloldal (Dimar) a voksok 6,11 százalékával 16 képviselői helyet fog birtokolni a törvényhozásban. A Görög Kommunista Párt (KKE) is bejutott a parlamentbe a voksok 4,49 százalékával, és 12 helyhez jutott.

Az eredményekből ítélve Görögországban olyan kormány alakulhat, amelyben összefognának az egyértelműen Európa-párti erők, tehát az ND, a Paszok és a Dimar. Ellenzékbe szorulna a Sziriza, ez a párt pedig - amelyhez időközben átállt számos, korábban a Paszok színeiben politizáló szakszervezeti vezető - összefogna a kommunistákkal (KKE), és sztrájkokat és tüntetéseket szervezve teljes káoszba dönthetné Görögországot - vélik elemzők.

A helyzet bonyolultságát tükrözi, hogy a választási eredmények közzététele után az euró rövid időre háromhetes csúcsra erősödött az amerikai dollárhoz képest az ausztráliai bankközi kereskedésben, majd ismét gyengülni kezdett.

Antonisz Szamarasz, az ND elnöke a részeredmények közzététele után tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: a görögök arra szavaztak, hogy az ország maradjon az európai úton és az euróövezetben.

"Nem lesz több kalandozás. Nem férhet kétség ahhoz, hogy Görögország helye Európában van" - hangoztatta Szamarasz, aki szerint a polgárok szavazataikkal olyan politikát választottak, amely munkahelyeket, növekedést, igazságosságot és biztonságot fog teremteni. Közölte, hogy Athén folytatni fogja a pénzügyi konszolidációt és a strukturális reformokat, és tiszteletben fogja tartani nemzetközi kötelezettségeit. Felszólította az összes, parlamentbe jutott pártot, hogy csatlakozzon a "nemzeti megmentés" kormányához.

Evangelosz Venizelosz, a Paszok elnöke - volt pénzügyminiszter - bejelentette, hogy pártja kész részt venni az egységkormányban, de szerinte négypárti kormánynak kell alakulnia az ND, a Paszok, a Sziriza - amely mereven elutasítja a nemzetközi mentőcsomag fejében vállalt megszorításokat -, illetve a Dimar részvételével.

Az első részeredmények közzététele után Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője elismerte választási vereségét, felhívta Szamaraszt, és gratulált neki. Burkoltan ugyan, de elutasította a közös kormányzást Szamarasz pártjával. Közölte, hogy a Sziriza "aktívan jelen lesz az ország politikai életében a legnagyobb ellenzéki pártként", s már hétfőn folytatja küzdelmét. A polgárok a választáson "egyértelműen a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodások felmondására" voksoltak - hangoztatta Ciprasz, aki már a választás előtt kizárta a részvételt olyan kormányban, amely támogatja a megszorításokat, amelyek - szerinte - ötéves recesszióba taszították az országot.

Az euróövezet tagországai arra számítanak, hogy a vasárnapi parlamenti választások után gyorsan megalakul az új kormány Görögországban, hogy véghezvigye a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében Athén által vállalt reformokat - közölte vasárnap este Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának vezetője. Juncker a választások részeredményeinek ismertté válása után kiadott közleményében megerősítette: az euróövezet tagállamai készek segítséget nyújtani a súlyos adósságválsággal küszködő Görögországnak a gazdasági reformokhoz. Hozzátette, hogy a trojkának - a nemzetközi hitelezők: az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasának - a képviselői az új görög kormány megalakulása után visszatérnek Athénba, hogy az EU és az IMF által nyújtott nemzetközi mentőöv keretében nyújtandó hitelrészletekről és a reformokról tárgyaljanak.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak a koalíciós kormány gyors megalakítására szólította a görög pártokat. A mexikói Los Cabosban, a G20 csúcstalálkozójának színhelyén kiadott közös közleményükben fogadkoztak, hogy támogatni fogják Athént az adósságválság kezelésében.

Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter szerint a választások eredménye azt mutatja, hogy a görögök támogatják a válságból való kilábalást szolgáló mélyreható gazdasági és a pénzügyi reformok végrehajtását. "Ez az út nem lesz sem rövid, sem könnyű, de elkerülhetetlen, és a jobb jövő távlatait nyitja meg a görögök előtt" - hangoztatta Schauble, s hozzátette, hogy ehhez elengedhetetlen a politikai stabilitás.