A január végén távozó Daley lemondását az elnök nem akarta elfogadni. Obama az apparátus vezetőjének távozását azzal indokolta, hogy Daley, aki egy évvel ezelőtt vette át a kabinetfőnöki posztot, több időt szeretne eltölteni a családjával, és vissza akar költözni Chicagóba, ahol az apja és a bátyja is polgármester volt.

Daley a Clinton-kormányzatban a kereskedelmi miniszter posztját töltötte be, az üzleti életben pedig egyebek mellett a J.P. Morgan Chase & Co. pénzügyi szolgáltató igazgatója volt. A fehér házi csapat élére való kinevezés számos kommentár szerint annak a jele volt, hogy az Obama-kormány nyitni kívánt a tevékenységét nem ritkán gyanakvással figyelő üzleti világ felé.

Az elnöki stáb élére kerülő Lew a washingtoni politika veteránja, aki dolgozott már a kongresszusban és a magánszektorban is, és volt a külügyminisztérium gazdasági igazgatója is. Az elnöki büdzséhivatal irányítását már Bill Clinton is rábízta. Részben neki tulajdonítják, hogy az előző demokrata kormányzat jelentős költségvetési többlettel zárt.

Barack Obama tavaly nyáron azzal bízza meg hogy Lew-t, hogy találja meg a módját az évi 1500 milliárd dolláros államháztartási hiány megfékezésének. Utódját Daley ajánlotta az elnök figyelmébe.

Az elmúlt két évtized során most harmadszor fordul elő, hogy valaki költségvetési igazgatóból fehér házi kabinetfőnökké avanzsál: Clinton kormányzása idején ez történt a Pentagon jelenlegi vezetőjével, Leon Panettával, George W. Bush elnöksége alatt pedig Josh Bolten futott be ilyen pályát.

Az első sajtókommentárok valamelyest mégis furcsállják, hogy Daley utódja nem a helyettese, Peter Rouse lett.