Infostart.hu
eur:
365.82
usd:
316.04
bux:
148696.72
2026. augusztus 18. kedd Ilona

Ultimátumot kapott Görögország

December 4-én tarthatják az Athén által az európai pénzügyi csomagról korábban bejelentett népszavazást; a referendum tétje, hogy Görögország az euróövezetben kíván-e maradni - hangsúlyozta Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök szerda este a franciaországi Cannes-ban, a görög válság kiéleződése miatt rendezett válságtanácskozást követő sajtótájékoztatón.

Hozzátette, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdést még nem határozták meg pontosan, de a referendum "egyértelmű" tétje az, hogy a görögök továbbra is az eurózónához akarnak-e tartozni vagy sem.

"Széles konszenzusra van szükségünk és úgy vélem, hogy a görög nép azt akarja, hogy erős partnerek legyünk az euróövezetben, ez a tét" - fogalmazott a görög kormányfő néhány perccel a francia elnök és a német kancellár sajtótájékoztatója után.

Angela Merkel és Nicolas Sarkozy azt hangsúlyozta, hogy Görögországnak el kell döntenie: az eurózónában kíván-e maradni, és világossá kell tennie álláspontját az európai pénzügyi mentőcsomagról, ha szeretne hozzáférni a pénzügyi támogatás következő részletéhez.

"Egyértelműen megmondtuk Athénnak, a kormánytöbbségnek és az ellenzéknek is, hogy az európaiak és az IMF addig nem utalják át (a tavaly aláírt összesen 110 milliárd eurós mentőcsomag) hatodik, (8 milliárd eurós) részletét, amíg az október 27-i csomagot nem fogadják el, és a népszavazás kimenetele körüli bizonytalanság nem múlik el" - fogalmazott Nicolas Sarkozy.

Görögország szeptember óta vár a hatodik részletre, amelyből 5,8 milliárd eurót az eurózóna tagállamai, 2,2 milliárd eurót pedig az IMF utalna át Athénnak. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF képviselőiből álló trojka azonban mostanig visszatartotta a pénzeket, mert úgy ítélte meg, hogy Athén nem adott megfelelő garanciát arra, hogy eltökélt a deficitcsökkentésben.

Sarkozy megerősítette, hogy az összeget csak a népszavazás után kaphatja meg Görögország. "Szeretnénk továbbra is együttműködni a görögökkel, de vannak szabályok, és elfogadhatatlan, ha azokat nem tartják be" - fogalmazott. A francia elnök kitért arra is, hogy az eurózóna országai "felgyorsítják" a Brüsszelben múlt héten elfogadott megállapodás megvalósítását.

Angela Merkel arról beszélt, hogy Párizs és Berlin akkor sem mond le az euróról, ha a görög nép úgy dönt, hogy kilép az euróövezetből. "Ha a görög nép úgy dönt, hogy nem kívánja, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon, azt tiszteletben fogjuk tartani, de mi nem mondunk le az euróról" - hangsúlyozta a német kancellár. Hozzátette, hogy arra is felkészültek, hogy Görögörszág kilép az euróövezetből, de a két ország szeretné továbbra is segíteni Athént. "Görögországgal vagy nélküle, az eurózóna stabilitásában vagyunk érdekeltek" - fogalmazott.

A közelmúltban végzett felmérések szerint egyébként a görögök többsége azt szeretné, ha Görögország tagja maradna az eurózónának.

A görög népszavazásról történt hétfői meglepetésszerű bejelentés teljesen felborította a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport, a G20-ak csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóját, amelynek első fele a világgazdaság helyzetével foglalkozott volna. Ehelyett a görög válság és az eurózóna kérdéseit fogják megvitatni Cannes-ban a világ vezető politikusai. Csütörtök reggel külön válságtanácskozást tartanak az európai intézmények vezetői az euróövezet azon tagállamaival, amelyek a G20-as csoportnak is a tagjai.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: lehet, hogy a Hamász csak taktikázik az engedékenységgel

Csicsmann László: lehet, hogy a Hamász csak taktikázik az engedékenységgel

Izrael, és személyesen Benjámin Netanjahu miniszterelnök is komoly kihívással néz szembe a Gázai övezet helyzetének rendezése kapcsán – ezt elemezte az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója beszélt a másik konfliktuszónában, a Hormuzi-szorosnál bekövetkezett fejlemények lehetséges, az amerikai elnökre nézve kellemetlen hatásáról is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Pirosban Amerika, a Nasdaq esése a legnagyobb

Pirosban Amerika, a Nasdaq esése a legnagyobb

Negatív hangulat uralta kedden a világ tőzsdéit: a magyar piac a nemzetközi trendekkel összhangban eséssel zárt, és a vezető európai részvényindexek többsége is mínuszban fejezte be a kereskedést. Budapesten valamennyi nagypapír gyengült, közülük a Mol teljesített a legrosszabbul. Európában különösen a technológiai részvények kerültek nyomás alá, miközben az olajipari cégeket támogatta a nyersolaj drágulása. A rossz hangulat az Egyesült Államokban is folytatódik, ahol mindhárom vezető részvényindex mínuszban jár, a Nasdaq esik a legnagyobb mértékben. A befektetőket az emelkedő olajárak miatti inflációs aggodalmak és a kötvényhozamok látványos emelkedése aggasztja, több fontos állampapírpiacon is sokéves vagy több évtizedes hozamcsúcsok alakultak ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×