Az Európai Tanács elnökének péntek délután kiadott közleménye szerint a következő napokban folytatódik az "intenzív munka", amelynek során "kétlépcsős megközelítést" alkalmaznak, vagyis az euróövezeti vezetők vasárnapi csúcsértekezletén elhatározott döntéseket szerdán véglegesítik.

Szerdáig a Görögországból kiindult, majd Írországra, Portugáliára átterjedt és már az övezet nagyobb tagjait - köztük Olaszországot és Spanyolországot - és a pénzügyi rendszert is fenyegető válság kezelésére kell tervet kidolgozni.

A leginkább vitatott kérdés az, hogy miként volna érdemes növelni az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) erejét. Franciaország azt szorgalmazza, hogy az EFSF működjön úgy, mint egy bank. Így hozzáférhetne az Európai Központi Bank (EKB) forrásaihoz, azokat felhasználva támogathatna bajba jutott euróövezeti tagországokat. Az EKB, az Európai Bizottság és a német kormány azonban elutasítja a javaslatot, arra hivatkozva, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes lenne, ha az EKB pénzét a tagállamok finanszírozására fordítanák.

A másik elképzelés az, hogy az EFSF-et kötvénybiztosítói jogkörrel ruházzák fel. Az EFSF részleges garanciájával biztosított állampapírok révén a sérülékeny államok elfogadható feltételekkel juthatnak forráshoz a tőkepiacon - érvelnek az elképzelés támogatói, mindenekelőtt Németország.

Ugyancsak vitatott, hogy miképpen csökkentsék Görögország adósságterheit. A fő kérdés az, hogy az adósság mekkora részét engedjék el a hitelezők, jellemzően euróövezeti bankok és biztosítók, amelyek görög állampapírokat vásároltak. Erről a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a brüsszeli bizottság, Franciaország és Németország vitatkozik.

Az biztosnak tűnik, hogy már a hétvégén létrejön a megállapodás arról, hogy az uniós székhelyű bankok számára szigorúbb tőkekövetelményeket írnak elő. Bevezetik, hogy a nemzetközi színtéren szereplő más bankoktól eltérően nem 8, hanem legalább 9 százaléknyi tőkét kell szavatoló tartalékban tartaniuk a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeghez képest. Ettől azt várják, hogy erősödik a bankok válságtűrő képessége, könnyebben átvészelik, ha esetleg más euróövezeti tagok államkötvényein is veszteségeket szenvednek el.

Várhatóan arról is döntenek a hétvégén, hogy Görögország megkaphatja a tavaly összeállított 110 milliárd eurós hitel újabb - sorrendben hatodik -, 8 milliárd eurós részletét, amely nélkül heteken belül fizetésképtelenné válhat az ország.

A tervezett menetrend szerint az euróövezeti tagországok péntek délutáni-esti pénzügyminiszteri találkozója után szombaton teljes EU pénzügyminiszteri értekezlete, majd külügyminiszteri ülése következik, vasárnap pedig az állam-, illetve kormányfők tárgyalnak, előbb 27-es, majd 17-es (vagyis euróövezeti) körben. A sorozatot a szerdára összehívott újabb euróövezeti csúcstalálkozó zárja le.