Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.54
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Melyik európai városban ne üljünk taxiba?

Az európai városokban dolgozó taxik minőségi felmérésében a római szolgáltatás bizonyult a legrosszabbnak, bár kiváló osztályozást egyetlen európai városban sem érdemeltek ki a személyszállítók.

Az európai autóklubok által végzett felmérésnek az olasz sajtó által közölt eredményei azt mutatják, hogy a huszonkét európai nagyvárosban vizsgált taxiszolgálat sok kívánnivalót hagy maga után. A taxik drágák, a taxisok agresszívek és szabálysértők. A leggyakoribb kihágások között szerepel, hogy a taxisok a kelleténél hosszabb úton teszik meg a rendelt fuvart, túllépik a megengedett haladási sebességet, és rövid távra nem fogadnak utast.

A jó osztályzatot kapott városok között az első helyen Barcelona teljesített, Münchent, Kölnt és Milánót megelőzve. Az északolasz várost Berlin, Lisszabon és Párizs követte. Elégségest Brüsszel, Genf, Hamburg, Oslo, Rotterdam, Salzburg, Zágráb és Zürich kapott. Heten elégtelent tudtak csak felmutatni: Amszterdam, Luxemburg, Madrid, Prága, Bécs, Ljubljana és Róma.

A Rómában vizsgázó taxisnak a központi pályaudvartól a vásártérig kellett elvinnie az autóklub utasnak álcázott ellenőrét, a taxis kétszer eltévesztette az utat, és többet kért az előírtnál. A római taxisok fele nem beszél angolul, egyharmaduk nem fogad el bankkártyát, a római taxik öregek, piszkosak, nincsen bennük klíma, a tarifákat nem tüntetik fel, a járművek csomagtartója tele van a taxis holmijával, és a római taxisok veszélyesen vezetnek - magyarázta az itáliai főváros taxisai által érdemelt rossz osztályzatot az olasz autóklub (Aci) elnöke.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×