Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Mégsem kap Putyin Quadriga-díjat

A németországi és nemzetközi tiltakozások nyomán mégsem kapja meg a Quadriga-díjat Vlagyimir Putyin orosz kormányfő.

Az európai egyesülés előmozdításáért járó németországi kitüntetést a berlini kuratórium a közelmúltban Putyinnak ítélte, ami Európa több államában és orosz jogvédők körében is heves tiltakozást váltott ki. A kuratórium ezek után szombaton bejelentette, hogy a díjat - amelyet 2003 óta hagyományosan a német egység napján, október 3-án adnak át - a korábbi döntés ellenére ezúttal senki nem kapja meg.

Berlini értesülések szerint ebben döntő szerepet játszhatott az a tény, hogy az egyik korábbi kitüntetett, Václav Havel volt cseh államfő közvetve kilátásba helyezte: visszaadja a díjat, amennyiben az idei kitüntetett Vlagyimir Putyin lesz. A szombati német újságok szerint Havel - aki Mihail Gorbacsov korábbi szovjet államfővel és José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével együtt 2009-ben kapta meg a Quadriga-díjat - a kuratórium tudomására hozta, hogy nem ért egyet az orosz miniszterelnök tervezett kitüntetésével. A Der Tagesspiegel arról írt: az egykori cseh elnök hétfőig adott időt a kuratóriumnak a döntés visszavonására.

A napokban a Putyin miatti tiltakozás jeleként visszaadta a díjat a tavaly kitüntetett dán Olafur Eliasson, a kuratórium néhány tagja pedig - ugyancsak tiltakozásul - lemondott a testületben viselt tagságáról.
A kuratórium Putyin tervezett kitüntetését korábban azzal indokolta, hogy az orosz politikus nagy érdemeket szerzett a német-orosz kapcsolatok előmozdításában. A testület szombati állásfoglalásában közvetve elismerte, hogy hibát követett el. Mint hangoztatta: nem számított arra, hogy a díj odaítélése ilyen széles körű bírálatokat vált ki. Ezért az érintettektől bocsánatot kért, és közölte: eláll Quadriga-díj idei átadásától.

A német kormány egyelőre nem foglalt állást az ügyben. A hivatalos Berlint azonban a történtek két okból is kínosan érintik. Az első az, hogy a jelenlegi orosz kormányfő és volt elnök a mostani és a korábbi német kancellár, Angela Merkel és Gerhard Schröder "bizalmas" tárgyaló partnerének számított. A másik pedig, hogy hétfőtől Merkel kancellár vendége Putyin utóda az orosz elnöki székben, Dmitrij Medvegyev államfő.

A Quadriga-díjat az európai egyesítést zászlajára tűző Werkstatt Deutschland (Németország Műhely) nevű civil szervezet alapította 2003-ban. A Quadriga a Berlin jelképének számító Brandenburgi kapu tetejét díszíti, valójában a győzelem istennőjének négyes fogata, amelyet Napóleon 1806-ban leszedetett, s hadizsákmányként Párizsba vitetett. Johannn Gottfried Schadow szobra 1814-ben került vissza Berlinbe.

A korábbi kitüntetettek között van Havel, Gorbacsov és Barroso mellett Helmut Kohl, a német újraegyesítés kancellárja, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és Simon Peresz izraeli államfő is.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×