Az eltérések azonban nagyon jelentősek az egyes országok között egyfelől abban a tekintetben, hogy az összes külföldi állampolgárságú lakos konkrétan hány százalék volt, másfelől aszerint is, hogy az országban élő külföldiek milyen arányban voltak valamely másik uniós ország, illetve unión kívüli ország állampolgárai.

A közölt időpontban a 27 EU-országban összesen 31,9 millió külföldi állampolgár lakott - ez felel meg az unió összlakossága 6,4 százalékának -, és közülük 11,9 millió (vagyis 37 százalék) volt valamely másik EU-ország állampolgára. Az EU-n kívüli országokból érkezettek közt is az európaiak voltak a legtöbben, szám szerint 7,2 millióan. Õket sorrendben a 4,9 millió afrikai követte, az ázsiaiak 4 millióan voltak.

Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában 0,1 és 0,3 százalék közötti, Szlovákiában kereken egyszázalékos volt a külföldi állampolgárságú lakosok számaránya. A skála túlsó szélén Luxemburg állt, ahol a lakosok 44 százaléka külföldi állampolgárságú volt. A luxemburgiak mögött jóval elmaradva következett Lettország (18 százalék), valamint Ciprus és Észtország (mindkettő 16 százalék). A két említett balti államban nyilvánvalóan az oroszok, Cipruson pedig a törökök adták a külföldi állampolgárságú lakosok zömét.

Magas - 10 és 12 százalék közötti - volt még a külföldiek számaránya Spanyolországban, Írországban és Ausztriában.

Magyarország az alsó szegmensbe tartozott: a lakosok 1,9 százaléka volt külföldi állampolgárságú. A 186.400 külföldi állampolgárságú magyarországi lakos közül azonban 109.800 - tehát a többség - valamely másik EU-ország állampolgára volt, ez tehát eltér az uniós átlagtól, amely szerint a külföldiek közel kétharmada EU-n kívüli országból érkezett.

Az uniós országok közül a legnagyobb számban Romániából (2 millióan), Lengyelországból (1,5 millióan), Olaszországból (1,3 millióan), valamint Portugáliából (1 millióan) költöztek át valamely másik uniós országba. Az EU-n kívüli országok közül a legtöbben Törökországból (2,4 millióan), Marokkóból (1,8 millióan) és Albániából (1 millióan) érkeztek.

A külföldi állampolgárságú lakosok átlagosan fiatalabbak, mint a helyi állampolgárok: "középéletkoruk" (median age) 34,3 év, szemben a helyiek 41,2 évével. A "középéletkor" nem azonos az átlag életkorral: az az életkor, amely két egyenlő létszámú csoportra bontja a társadalmat, vagyis a középéletkornál idősebbek száma azonos a középéletkornál fiatalabbak számával.

A külföldiek viszonylag fiatalabb életkora minden EU-országban kimutatható, kivéve Észtországot, Lettországot és Lengyelországot. A legnagyobb eltérést Olaszországban mérték, ahol a bevándorlók középéletkora 32,3 év, míg az olaszoké 43,9 év.

A 34,3 éves középéletkorú külföldi állampolgárságú lakosságon belül is különbség mutatkozik a valamely EU-országból átköltözöttek és az EU-n kívülről érkezettek között: az előbbiek középéletkora 36,9 év, az utóbbiaké 33 év.