A Kommerszant című moszkvai lapban pénteken közölt interjújában Roza Otunbajeva kijelentette: abból indul ki, hogy mintegy 2000 ember esett áldozatul az összecsapásoknak, s ezt azért gondolja, mert nagyon sok áldozat volt falun, ahol a helyi szokások szerint az elhunytakat még aznap, naplemente előtt eltemetik.

Hivatalosan azt közölték, hogy a főleg Osban és Dzsalálábádban lezajlott zavargásokban 197 ember vesztette életét, s a sebesültek száma mintegy 2000. Az ENSZ szerint közel 400 ezer ember menekült el lakhelyéről.

Otunbajeva hangsúlyozta: mindenekelőtt meg kell teremteni a jelenlegi vezetés legitimitását, ezért feltétlenül megtartják az alkotmányról június 27-re kitűzött referendumot. E nélkül ugyanis nem tudják megtenni a szükséges lépéseket, egyetlen állammal sem tudnak tárgyalni például a volt államfő és fiai kiadatásáról. Reményét fejezte ki, hogy a referendum időpontjára már fel lehet majd oldani a rendkívüli állapotot.

Az ideiglenes kormány vezetője elmondta: a hatóságok most azon vannak, hogy délen szétválasszák a szemben álló feleket, s hogy ellássák minden szükségessel az érintett térségek lakóit, valamint a nagyszámú menekültet. Utalt rá, hogy az ideiglenes kormány szerint a konfliktust kívülről jött zsoldosok robbantották ki, akik mindkét oldalon helyi bűnöző elemekre támaszkodtak. Hozzátette: az illetőknek vannak tervei, hogy konfliktusokat robbantanak ki az ország északi részén is, de az emberek ott talán már értik, mivel végződhetnek az etnikai konfliktusok.

Mindazonáltal a kormány a stratégiai objektumok őrzésének megerősítésén dolgozik, ehhez Oroszországtól kért segítséget, s reméli, hogy a válasz kedvező lesz.

Kérdésre elmondta: eredetileg Dmitrij Medvegyevhez intézett levélben orosz békefenntartók kiküldését kérte, s az orosz államfő a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) továbbította a kérést, amely úgy döntött, hogy nem vezényel ki erőket. "Beszéltünk azonban arról is, hogy Moszkva kétoldalú alapon segítsen a stratégiai objektumok őrzésében, mert ezek nem csak Kirgizisztán, hanem az egész régió szempontjából jelentősek, s ha lángba borul a térség, az nemzetközi mércével mérve is súlyos eseményekhez vezethet" - mondta.

Cáfolta viszont, hogy kormánya Washingtonhoz fordult volna segítségért. Azt mondta, Amerikától mindössze annyit kértek, hogy ha a Manasz légi támaszponton vannak páncélozott járművek, azokat adják át, mert sérülteket kellett golyózáporban szállítani, de Kirgizisztán mindössze 7-8 ilyen járművel rendelkezik.

Végül elismerte, hogy az üzbégek többet szenvedtek. Ugyanakkor azt mondta: a kirgizek és az üzbégek egymást vádolják azzal, hogy a másik készült a leszámolásra, de valójában az üzbégek jó előre felfegyverkeztek, míg a kirgizeknek eleinte csak botjaik voltak. Tény azonban, hogy hatalmi struktúrákban, főleg a fegyveres testületekben sok a kirgiz, akik úgy vélték, igazságtalanságok ellen kell védekezniük, s az üzbégek önvédelemből készültek fel minden eshetőségre.