Infostart.hu
eur:
365.48
usd:
325.64
bux:
143249.61
2026. október 21. szerda Orsolya

Zsarolta-e a francia elnök a német kancellárt?

A spanyol El País című napilap szerint Nicolas Sarközy megzsarolta a németeket azzal, hogy országa kilép az eurózónából, ha nem támogatják Görögország megmentését. A kérdés napokig lázban tartotta a franciákat.

Megzsarolta-e a németeket Nicolas Sarkozy az eurózónából való kilépéssel azért, hogy rávegye őket Görögország megmentésének a támogatására? - néhány napig ez a kérdés tartotta lázban Franciaországot. A spanyol El País napilap értesülése szerint igen, és bár a hírt a francia kormány azonnal és kategorikusan cáfolta, a francia bankok görög, ír, portugál és spanyol kitettsége némiképp valószínűsíti ezt a lehetőséget. Ez a Challenges gazdasági hetilap összesítése szerint 307 milliárd, a piaci elemzők által szintén gyengélkedőnek minősített Olaszországgal együtt pedig nem kevesebb, mint 700 milliárd euróra rúg.

Valószínűleg soha nem derül ki, hogy pontosan mi zajlott le a színfalak mögött, mielőtt az európai uniós vezetők rászánták volna magukat Görögország, és vele párhuzamosan Spanyolország és Portugália megmentésére, a balodali El País mindenesetre a spanyol kormányfőhöz közelálló forrásokra hivatkozva néhány napja azt írta, hogy Angela Merkel vonakodásának legyőzéséhez a francia államfő zsaroláshoz folyamodott.

A tárgyalások alakulásának történetét állítólag José Luis Zapatero mesélte el legközelebbi párttársainak, és eszerint Nicolas Sarkozy az asztalra csapva nemcsak azzal fenyegetőzött, hogy kilépteti Franciaországot az eurózónából, hanem azt is kilátásba helyezte, hogy felmondja az unió motorjának számító szoros francia-német együttműködést.

Van ok az izgalomra

Sarkozy idegessége kifejezetten indokolt lehetett, hiszen a francia pénzintézetek összesen 58 milliárd eurónyi görög államkötvénnyel és vállalati részvénnyel rendelkeztek a válság kirobbanásának kezdetén, ami a nemzeti bank vezetője szerint egyebek mellett abból adódik, hogy az eurózóna tagjai közül egyedül ők rendelkeznek görögországi leányválllatokkal.

A Crédit Agricole például 2006-ban megvásárolta a görög gazdaság legnagyobb hitelezőjének számító Emporiki bankot, és a tranzakció, amelytől gyors nemzetközi fejlődést vártak, az elemzők szerint valóságos rémálommá változott, kintlevősége ugyanis mára eléri a 23 milliárd eurót. A Société Générale valamivel könnyebb helyzetben van, az általa 2004-ben megvásárolt Geniki bank által kihelyezett hitelek összege "mindössze" 4 milliárd euróra rúg, de a két pénzintézet mellett a BNP Paribas, a Dexia és a Crédit Mutuel is aktívan jelent van a görög piacon.

Mindezek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy az uniós mentőcsomag múlt heti elfogadásáról írt elemzésében a Challenges úgy fogalmazott, hogy a "francia pénzügyi rendszer hajszálra állt a katasztrófától".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az elmúlt hetekben nagy visszhangot váltott ki a tizenéves korában elkövetett brutális gyilkosság miatt halálra ítélt Christa Pike kudarcot vallott kivégzése. Ez adott apropót a Reuters és Ipsos új felmérésének, amelyben a halálbüntetés megítélésére is rákérdeztek. Egy orvosprofesszor és etikai szakértő pedig azután alakította ki álláspontját, hogy szerinte az állam a sikertelen kivégzéssel már olyan szenvedést okozott az elítéltnek, amely felveti a kegyetlen és szokatlan büntetés alkotmányos tilalmának megsértését.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.21. szerda, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
Komoly átrendezés jön a költségvetésben - Ezekre az intézkedésekre figyelnek a legtöbben

Komoly átrendezés jön a költségvetésben - Ezekre az intézkedésekre figyelnek a legtöbben

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben mutatta be a 2027-es költségvetést, amely 4,9 százalékos hiánycéllal számol, és jelentős átrendezést hajt végre mintegy 2100 milliárd forintnyi hiánynövelő és 3000 milliárd forintnyi hiánycsökkentő lépéssel. A legfontosabb bejelentések köztött volt, hogy a minimálbér szja-ja 15-ről 9 százalékra csökken, a havi 680 ezer forint alatt keresők adója pedig mérséklődik. A családi pótlék megduplázódik, az Otthon Start helyére a Wekerle Plusz lép, az árrésstop megszűnik, és 3,75 százalékos reklámadó érkezik, amelyet a nagy tech-cégek is fizetnek majd. A keddi sajtótájékoztatón Kármán András pénzügyminiszterrel közösen további részletek is kiderültek, többek között az, hogy a minisztériumok és állami cégek működési kiadásait legalább 10 százalékkal fogják vissza. A Google Trends adatai szerint a költségvetés bejelentését követően egyből a legfelkapottabb téma lett, az internetezőket pedig leginkább az szja-változások érdekelték.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×